11 ősatyától származik az ázsiaiak harmada

2015. február 3. 15:57

800 millió ma élő ázsiai férfi egy maroknyi ős - többek között Dzsingisz kán - leszármazottja - állítják a Leicesteri Egyetem kutatói, akik 11, i. e. 1100 és i. sz. 1300 között élt őshöz vezették vissza a DNS-vonalat.

Ázsia 11 atyja

Több mint 800 millió ázsiai ember él világszerte, akiknek a családfájuk tetején/alján mindössze 11, egymást nem ismerő, különböző korokban élő ember áll. A Leicesteri Egyetem genetikusainak sikerült felfedezni 11 olyan egyedi szekvenciát az Y-kromoszómákban, amely Ázsia mai népességének DNS-ében tartósan jelen van. A kutatók több mint ötezer ember DNS-ének módszeres vizsgálatával képesek voltak nyomon követni ezeket a férfi leszármazási vonalakat egészen az ősökig.

A brit genetikusok tizenegy leszármazási vonalat különböztettek meg, amelyek közül az egyik a fél Eurázsiát leigázó Dzsingisz kánnál kezdődik, aki állítólag több száz gyermeket hagyott maga után, miközben seregeivel Ázsiát pusztította, s hajtotta igába. A genetikai vonalak potenciális gyökerei a Közel-Keletre, Indiába, Kínába, Mongóliába és Délkelet-Ázsiába vezettek.

A 127 ázsiai nációból kiválasztott 5321 ember 37,8 százaléka tartozott a tizenegy genetikai vonal egyikéhez. Ha ezt kiterjesztik az egész ázsiai lakosságra, akkor az látható, hogy hozzávetőlegesen ma mintegy 830 millió olyan ázsiai férfi él, akik Y-kromoszómáikat ezen tizenegy embernek köszönhetik. Egyikőjük valószínűleg Giocangga kínai uralkodó (?-1582) lehetett, akinek unokája alapította meg a Kínát 1644-től 1912-ig uraló Csing-dinasztiát. A királyról azt mesélik a krónikák, hogy számtalan gyermeket nemzett feleségeitől és ágyasaitól, s a genetikusok szerint ma közel másfél millió egyenes ági leszármazottja van.

Ázsia 11 atyja

Azt már közel tíz év óta tudjuk, hogy a világtörténelem legnagyobb összefüggő birodalmát megalapító Dzsingisz kán - Bryan Sykes, az Oxfordi Egyetem humángenetika-professzora szavaival élve - a "történelem legsikeresebb alfahímje" volt, ugyanis közel 16 millió ember tekinthető közvetlen leszármazottjának - ez a világ lakosságának 0,5 százaléka. 

Egy másik, kevésbé ismert vezetőnél azt állapították meg, hogy az első vonalbeli leszármazottai a Selyemút vonalán éltek i. sz. 850 körül. Ez általános érvényűnek számít a többi vonalnál is, tehát a most élők ősei egy-egy országban, illetve birodalomban élhettek. Például a Kína kitaji területéről származó DNS-vonal ősapja a 926-ban elhunyt Abaoji, a Liao-dinasztia első császára. Az i. e. 2100-300 között élt ősatyák mind a letelepedett, mezőgazdasági termelést, mind a még a nomád életformát folytató törzsek között keresték leendő gyermekeik anyját.

A kutatást vezető leicesteri genetikus, Mark Jobling szerint jóval több kutatóra és időre lenne szükség ahhoz, hogy azonosítani tudják az egyes személyeket. "A kiugró gyerekszám gyakran társult magas társadalmi státusszal, ugyanis ezen férfiak az átlagosnál jóval több feleséget, ágyast találtak maguknak" - tette hozzá. Elmondta továbbá, hogy a vizsgálatok folyamán olyan jellegzetes, ám véletlenül kialakuló mutációkat kerestek, amelyek az idők során felhalmozódtak, s ily módon meg lehetett becsülni, hogy az eredeti szekvencia mikor keletkezett.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma