Kultuszkampf

2011. december 6. 17:39 Múlt-kor

Hétfőn a Politikatörténeti Intézet konferenciatermében bemutatták Turbucz Dávid Horthy Miklósról írt, a Napvilág kiadó gondozásában megjelent könyvét. Az eseményen jelen levő felszólalók abban egyetértettek, hogy a mű fog kapni "hideget-meleget", lévén hogy a szerző távolságtartással, kívülállóként fogott a könyv megírásához.


Romsics Ignác előadásában hangsúlyozta: a kötet megszületésével végre megoldódhat a „Horthy-probléma". A történészprofesszor egy érdekes jelenségre, a visegrádi országok hőskultuszainak kérdésére hívta fel a könyv bemutatóján nagy számban megjelent hallgatóság figyelmét. Ugyanis míg a cseheknél Masaryk rokonszenvindexe 80-90 százalékos, s nem sokkal marad el tőle Havel vagy Benes megítélése (Lengyelországban Pilsudski marshall személyét övezi óriási tisztelet), addig Magyarországon a kategorizálásnak ez a vegytiszta formája (hős vagy démon) a reformkor után érvényét veszti. A szélsőségek – így Rákosi és Szálasi – elutasítottsága magas, de Horthy, Kádár, sőt, Nagy Imre megítélése sem egyértelmű, mindannyian megosztó személyiségnek számítanak.

Horthyval kapcsolatban Romsics Ignác elmondta: ez a vegyes, kettős kép már 1919-ben megszilárdul, egyfelől kialakul a kormányzó, mint „véreskezű gyilkos” képe, illetve az ország megmentője. A húszas évekre a negatív Horthy-ábrázolásmód „illegalitásba, emigrációba” vonul, s a kormányzót pozitív színben feltüntető diskurzus lesz egyeduralkodó. Ennek tetőpontja az 1938 és 1941 közötti időszak, amikor Horthyhoz az „országmentő” mellé az „országgyarapító” képe társul. Romsics Ignác emlékeztetett: a kormányzó érdemeinek elismeréséhez „elég volt magyarnak" lenni, a szociáldemokrata érzelműek is pozitívnak látták az ország vezetőjének ténykedését.

1945 után természetesen negatív tartományba leng ki az inga, az akkor megjelenő történelemkönyvek újra leegyszerűsítve kezdik sugallni a negatív Horthy-képet. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a szakma professzionálódása ellenére átfogó, szakmai munka nem születik Horthyról. A rendszerváltás után a politikai és szellemi pluralizmussal párhuzamosan a Horthy-kép is diverzifikálódik, de ismét a leegyszerűsítő interpretációk kerülnek túlsúlyba, aminek – így Romsics Ignác – a csapdájába Antall József is beleesik.

A kötetet méltató Sipos Balázs szerint a legfontosabb, hogy Turbucz Dávid idegenné tudta magát tenni kutatásának tárgyától, se szimpátiát, se ellenszenvet nem érzett a kormányzó iránt. A szerző hangsúlyozta: saját maga miatt is fontosnak tartotta a könyv megírását, illetve szakmai kötelességének is érezte; a munkát egyébként később nagymonográfiává szeretné kibővíteni. Mint mondta, tudományos ismeretterjesztő könyv született, egy szintézis az eddigi kutatási eredményekből, amit saját – főleg a kultuszképek terén folytatott – kutatásokkal egészített ki. Kérdésre válaszolva elárulta, új, a jelenlegi Horthy-képünket nagyban befolyásoló forrás már valószínűleg nem fog előkerülni, legfeljebb bizonyos részletkérdések árnyalására lehet számítani. Turbucz Dávid célja kettős volt: megírni, hogy mit tudunk Horthyról és hogy szerepét hogyan torzították el az utóbbi évtizedekben.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma