Tervek a tabáni fürdőparadicsomról

2012. május 29. 16:34

A világ fővárosai közül csak Budapestnek vannak gyógyfürdői és epekedve irigyelt fürdőkultúrája. Ha nincs a II. világháború, akkor az urbanisztikai fejlesztések miatt most mi lehetnénk Mekka Mekkája.


A Tabán építészeti rendezéséről bár már 1870-ben döntés született, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) csak 1895-ben bontatta le a Szent Katalin templom plébániáját, illetve kezdte el a 30 méter szélesre tervezett új budai körút nyomvonalában álló házak felvásárlását. A kezdeti „15 éves lendület” azonban pár hónap alatt teljesen elfogyott. Bárczy István polgármester felvetésére, az önkormányzat legközelebb csak 1909. június 22-én foglalkozott újra a kerület rendezésének kérdésével. A fürdővárossá átalakítani kívánt Tabán új utcaszerkezetének megtervezését ugyanis ekkor bízta a városi testület Warga László műegyetemi tanárra és Devecis Ferenc műszaki tanácsosra.

Az építészek úgy vélték, hogy 12,3 millió Korona értékben további 217 ingatlan kisajátítására kell, hogy sor kerüljön; ami a kamatveszteségekkel együtt, összesen 22,8 millió Korona közpénzt emésztenének majd fel. A tetemes kiadással járó, 10 évig tartó építkezés –az előzetes kalkulációk alapján- ráadásul veszteséges urbanisztikai beruházásnak ígérkezett: Warga ugyanis úgy számolt, hogy területrendezés alá bevont 82734 négyszögölből mindösszesen csak 40160 négyszögölnyi területet tud majd csak Budapest értékesíteni a közel ugyanekkora területűre tervezett közterek, parkok és közutak nagysága miatt-, ami 17,2 milliós bevétellel számolva, 5,6 millió Korona veszteséget jelent majd fővárosnak. Mivel a Tabán területrendezését már nem akarta tovább elodázni sem a kormány, sem az önkormányzat; így a Belügyminisztérium 1910. június 26-án kelt 95.072/1910 számú határozatában, a fővárosi közgyűlés pedig december 23-án végre elfogadta a kerület rendezési terveit- a várható anyagi veszteségek ellenére is.

Az elveszített első világháború, majd a trianoni békediktátum következményei miatt, Budapest vezetése legközelebb csak 1930-ban állított fel egy ad hoc bizottságot a Tabán problémáinak előkészítésére. A törvényhatósági bizottság kezdetben nem sokat tett az ügy előremozdítása érdekében. Cselekedetük hamar kimerült, a dr. Schuler Dezső jegyezte, „Adatok a Tabán történetéhez és rendezéséhez című könyv” megjelentetésében, amelynek legfőbb megállapítása szinte csak annyi volt, hogy „a kisajátítások és a bontások következtében az 1838-ban még 762 házzal büszkélkedő Tabán, 1931-re már csak 460 házas ingatlanállománnyal rendelkezett, amelyből 261 épület számított többszintesnek.”

Tetézte a hivatal inkompetenciáját, hogy a városvezetés először nem az új, s egyben szélesebb Attila körút megépítésével szerette volna a munkálatokat elkezdeni, hanem a Gellérthegy északi oldalába szánt, úgynevezett Tranzverzális (ma Hegyalja) közúttal; amelynek dőlésszögét 3-5 százalékban, szintjét pedig a Sánc utca sarkától 4 méterrel lejjebb állapították meg. Pár hónapos fejvakarást követően a bizottság nagy nehezen rájött, hogy az addig érvényben lévő Warga-féle szabályozási tervben sohasem szerepelt a közgyűlés által megálmodott új nyomvonal, így 1933. május 6-án az önkormányzat tagjai (a bizottsággal karöltve) nemcsak, hogy elvetették a régi beépítési tervet, hanem egyben arra is megkérték a mérnököt, hogy az újabb logisztikai elvárások/kihívások alapján tervezze át „mesterművét.” Az új Warga-féle terv azonban ismételten nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mivel az építész a fő hangsúlyt a Tabán pesti oldalán képezte ki, így a kritikusok szerint a reorganizáció alá bevont kerület Lánchíd és Krisztinaváros felé eső területei elnagyoltak, leendő forgalma pedig „egyirányúak” lettek. Az egyre sürgetőbbé vált közlekedési korridor kiépítése miatt, az új terveket gyorsan a polgármesteri hivatal III-as ügyosztályával készítették el.

Jamrik Levente teljes cikke (a képekkel és a folytatással együtt) a falanszter.blog.hu oldalon olvasható.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma