Közel járnak Nagy Sándor sírjának megtalálásához

2012. október 17. 17:39

Szinte pontosan a Nap mozgását követte az az út, amely köré Alexandriát, a Nagy Sándorról elnevezett egyiptomi várost megépítették. A makedón uralkodó születésnapján látható égi tünemény felfedezése még egy lépéssel közelebb viheti a kutatókat az elveszett sírhoz.


A makedónok legendás hadvezér-uralkodója, III. Alexandrosz, ismertebb nevén Nagy Sándor (i.e. 356-323), időszámításunk előtt 331-ben alapította meg az ókori világ hét csodájának egyikéről ismert észak-egyiptomi kikötővárost, Alexandriát. A Kairótól 208 kilométerre északra levő, a Nílus deltatorkolatában elhelyezkedő település később virágzásnak indult, megépítették a város később földig rombolt impozáns könyvtárát, valamint híres jelképét, az egykoron 140 méter magas világítótornyot.

Az ókori Alexandria a nyugati-keleti irányú Kanópusz-út (a kanópusz a múmia belső részeinek tárolását szolgálta) mentén épült fel – magyarázta Giulio Magli, a Milánói Műszaki Egyetem archeoasztronómusa. Ennek tanulmányozása során kiderült, hogy az utat nem topográfiai megfontolások szerint alakították ki: a Kanópusz-utat úgy építették meg, hogy Nagy Sándor születésének napján (július 20.) a felkelő nap azzal tökéletes "összhangban" vonuljon az égen – olvasható az Oxford Journal of Archaeology című tudományos folyóirat egyik tanulmányában.

A kutatás eredményei még egy lépéssel közelebb vihetik a Nagy Sándor sírja után nyomozó szakembereket a makedón király végső nyughelyéhez – írja a Discovery News. Az ókori szövegek csupán annyit említenek, hogy a király testét aranykoporsóba, egy aranyszarkofágba helyezték, amelyet később üvegre cseréltek. A sír valahol Alexandriában lehet, de pontos helye kétezer éve ismeretlen.

Magli és kollégája, Luisa Ferro számítógépes szoftverrel szimulálták a nap mozgását, amelynek pályája az i.e. 4. században a jelzett napon fél fokos eltéréssel követte a kiépülő utat. Ezt a páratlan hatást növelte az akkor feltűnő Regulus (α Leonis, Alpha Leonis), az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga.

Mint azt a szakértők megjegyzik, a csillagászattal kapcsolatos építészeti megoldások nem voltak ritkák az ókorban, különösen Egyiptomban – elég csak a gízai nagy piramisokat említeni. „Az, hogy Alexandria megépítését az égitest mozgásával kötötték össze, közvetlen utalást jelentett a király nagy hatalmára” – mondta el Magli.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma