Herczeg Renáta, Virág Zsolt

A szigligeti Puteani-Eszterházy-kastély

A Balaton északi partjának talán legismertebb kastélya az alkotóházként működő szigligeti Eszterházy-kastély. Építészetileg nem mutat egységes képet, ahogy az egymást váltogató írók, költők és alkotóművészek sem képviselnek egységes stílust művészetükben, pedig sokan merítenek ihletett ebből az egy épületből, ebből a vidékből. A saroktelken elnyúló épület úgy „fordul”, hogy magát kucorogva összehúzza, kifelé mutatja hátát, mely, mint egy páncél védi. Befelé viszont kitárul: szellős udvara, hatalmas parkja, hídjai, a Balaton vízpárától remegő levegőjében a szél lantjának zenéjére táncoló fái, bokrai, zegzugos útjai, szobrai sok élményt, titkot súgnak annak fülébe, aki meghallgatja őket.

A rezidencia magja feltehetően a XVIII. század végén készült, majd az évszázadok során folyamatosan átépült és változott. A ma is látható klasszicista kastélyrész a Lengyel család leányági öröklése révén került a Puteani család kezébe. A bárói ranggal bíró família eredete Itáliába vezet, egyenesen Rómába, ahol az ősök katonai szolgálatot teljesítettek. Magyarországi birtokokra házasságok révén tettek szert. Puteani Vencel és felesége, Lengyel Krisztina fiatalon hunytak el és a birtokot fiaik örökölték.

A névadó komorna

Puteani József 1830-ban telepedett le Szigligeten, hamarosan megnősült és nekilátott a kastély bővítéséhez. A gróf a korabeli politikai élet egyik fontos szereplője, a nemzeti ellenállás egyik vezetője volt, a helyi liberális ellenzék képviselőjeként indult a Zala megyei választásokon. Ebben az időben állítólag egy menekült lengyel tisztet rejtegetett a szigligeti kastélyában. Barátja volt gróf Széchenyi Istvánnak is, akinél később a döblingi elmegyógyintézetben tett látogatásakor otthagyta nemzetgazdasági tervét.

A szabadságharc után Puteani nem került hadbíróság elé, de a politikai élettől visszavonult. A fennmaradt térképek alapján a kastély köré csodaszép angolparkot alakított ki. A birtokot kicsapongó fia, Puteani Géza örökölte, aki 1912-ig volt tulajdonos. Ekkorra már felépült a tornyos historizáló szárny és kiépültek a klasszicista épületrészek is. A helyi szóbeszéd szerint a gróf igazi dzsentri allűrrel élte mindennapjait, a bálok rendszeres résztvevője volt, emellett kártyára, nőkre és lóversenyre költötte a birtokból származó jövedelmét. Olyannyira elszegényedett, hogy kénytelen volt eladni birtokának tetemes részét és a földhöz tartozó közel 3000 holdnyi területet a Balatonból is. Ezután Balatonedericsre költözött, feltehetően egykori házvezetőnőjével és leányával.

A teljes cikk a 2013. NYáR számunkban olvasható.

Rendelje meg a kiadványt!
megrendelem a számot
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma