23 év alatt sem fejeződött be a német egységfolyamat

2013. október 3. 13:10 MTI

Angela Merkel német kancellár szerint a Németország újraegyesítése óta felnőtt nemzedékek számára az egység természetes, a gazdasági adatok viszont azt mutatják, hogy mély különbségek választják el a volt NDK-t az ország nyugati részétől, és a 23 éve kezdődött egységfolyamatnak nem látni a végét.


Túlzott optimizmus

Angela Merkel a csütörtöki nemzeti ünnepre készített videoüzenetében hangsúlyozta: a fiatalok fejében az egységfolyamat befejeződött. A különbségtétel kelet és nyugat között számukra "már nem téma". Az egykori NDK-ban felnőtt politikus arra a kérdésre válaszolva, hogy a keletnémet származás vajon hátrányt jelent-e, azt mondta, soha nem érezte így. A keletnémet származás inkább a nyugatiakétól eltérő tapasztalatokat jelent, de az 1990 óta felnőtt generációk tagjait ez már nem érinti, így egyre kisebb a jelentősége.

Sokkal fontosabb mindaz, ami összeköt. Az egykori NDK és Nyugat-Németország lakosainak "nagyon-nagyon hasonló" volt a világlátásuk, és a rendszerváltás előtt is ugyanazokban az eszmékben hittek. A németek "szabadságot és demokráciát akarnak, és társadalmi igazságosságot, szolidaritást és biztonságot. Ezek a dolgok egyesítenek minket, és ezért tudtuk ilyen jól összehozni az ország újraegyesítését" - mondta a német kormányfő.

A megosztott ország újraegyesítéséről szóló keletnémet-nyugatnémet államközi szerződés 1990. október 3-án lépett hatályba, a megállapodás révén az NDK az egyesült szövetségi köztársaság hat új tartományává vált. Az első években a bérszínvonal gyorsan emelkedett. Ezt támogatták a politikusok, mert meg akarták győzni a lakosságot arról, hogy az új rendszer jobb. Helmut Kohl kancellár azt ígérte, hogy az új tartományok hamarosan "felvirágoznak".

Derűlátók voltak a gazdaságkutatók is, Robert Barro, a Harvard egyetem professzora például 1991-ben a The Wall Street Journalban azt jósolta, hogy 15 év alatt kiegyenlítődik a bérszínvonal a két országrész között - idézte fel a Berliner Zeitung az egység napjára készített összeállításban.

A fizetésemeléseket a szakszervezetek is támogatták, mert el akarták kerülni a bérdömping lefelé tartó spirálját, vagyis azt, hogy az átalakuló keletnémet gazdaság csak az alacsony bérek révén versenyképes. A nyugatnémet vállalatok is ezt a politikát támogatták, látszólag éppen azért, mint a szakszervezetek, de a motiváció más volt, a nyugati cégek inkább az olcsón termelő keleti versenytársak megjelenésétől tartottak.

A gyors bérszínvonal-emelkedés miatt azonban tömegesen mentek csődbe keletnémet vállalatok, és egyre magasabbra emelkedett a munkanélküliség - mondta a berlini lapnak Heiko Peters, a Deutsche Bank elemzője. A keleti tartományok gazdasága időközben stabilizálódott és növekedésnek indult, de stabilizálódtak a kelet-nyugati különbségek is. Az ezredforduló óta lényegében leállt a felzárkózási folyamat a bérekben és a gazdasági teljesítményben is - tette hozzá Joachim Ragnitz, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet keleti tartományokra szakosodott drezdai kutatócsoportjának vezetője.

Nem sikerült elkerülni azt sem, hogy milliók csússzanak a legalacsonyabb fizetésű rétegbe. Keleten minden negyedik munkavállaló órabére elmarad a 8,5 eurótól, míg nyugaton csak a munkavállalók 11 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. (A 8,5 euró azért fontos határvonal, mert a szakszervezetek és a baloldali pártok szerint a munkavállalók kizsákmányolásának megakadályozása céljából 8,5 eurós óránkénti minimálbért kell bevezetni az egész országban.)

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma