Kit rejthet a titokzatos amphipoliszi sír?

2014. augusztus 27. 08:09

Másfél héttel ezelőtt görög régészek egy monumentális sírt fedeztek fel, ahol a szakértők szerint egy Nagy Sándor uralkodása idején élt, magas rangú személy aludhatja örök álmát, de az sem elképzelhetetlen, hogy a nagy hódító hitvese és a trónörökös holtteste pihen a sírban - a merészebb elméletek szerint pedig maga III. Alexandrosz. A csaknem fél kilométer hosszú márványfal övezte sírhely bejáratát két fej- és szárnynélküli szfinx őrzi, amelyet a kutatók most eltávolítanak, hogy hozzáférhessenek a bejárathoz.


Fej nélküli szfinx

A görög sajtó által szenzációs felfedezésnek aposztrofált sírra Amphipolisz közelében bukkantak a régészek. A szakértők a bejáratnál két fej- és szárny nélküli szfinxet találtak, továbbá előkerült egy, a sírba vezető 4,5 méter széles út, oldalán freskókkal borított fallal. A még felnyitatlan sírkamrát 497 méter hosszú márványfal veszi körbe. Állítólag ez a legnagyobb sírhely, amelyet valaha felfedeztek Görögországban.

A régészeknek nincs könnyű dolguk, ugyanis a 146 centiméter magas szfinxek egyenként másfél tonnát nyomnak. A szakértők szerint a mitikus lények hajdanában vörös színűek voltak, amire a lábukon megmaradt, kopottas festéknyomok utalnak, s a görög kulturális minisztérium kutatói szerint a fejükkel együtt a kétméteres magasságot is elérhették.

A sír az i. e. 325-300 közötti időszakra datálható, vagyis III. Alexandrosz makedón király uralmának végére, illetve a halála utáni évekre. A Görögország Közép-Makedónia nevű régiójában található Amphipoliszt még az athéni gyarmatosítók alapították, Nagy Sándor édesapja, II. Philipposz i. e. 357-ben foglalta el. A későbbi hódító családja számára különös jelentőséggél bírt a város: Alexandrosz halála után 12 évvel, i. e. 311-ben itt ölték meg feleségét, Róxanét és fiát, IV. Sándort az egyik diadokhosz, Kasszandrosz parancsára.

A régészek 2012-ben kezdték el feltárni a hatalmas területet, a 497 méter kerületű, és több mint három méter magas falon lévő bejáratot két hete fedezték fel. A vizsgálatok azóta megállapították, hogy az építéséhez használt márvány Thasszosz szigetéről származik. A régészek azt feltételezik, hogy a nem mindennapi sírt Dinokratész, a korszak egyik leghíresebb építésze, Nagy Sándor közeli barátja tervezte. A sírhely megközelítőleg tízszer nagyobb, mint Alexandrosz édesapjának nyughelye volt, amelyre az 1970-es években bukkantak rá a Közép-Makedóniában található Verginában.

A szfinxek elveszett szárnyait végül megtalálták a kutatók, akik úgy vélik, az amphipoliszi kőoroszlán szobrának hátulsó darabjaira is rábukkantak. A több mint öt méter magas, 2300 éves szobrot még 1912-ben fedezte fel a görög hadsereg, most a sírtól 5 kilométerre található, azonban egykoron a hatalmas sírhely tetején állhatott. Hellász római megszállását követően több sírt is lebontottak, és több márványszobrot a Sztruma folyó partjára állítottak, hogy megerősítsék a folyómeder omladozó szélét.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma