"A berlini fal ledöntése a Bastille bevételéhez hasonlít"

2014. november 7. 17:42 MTI

Forradalom történt 1989-ben Közép-Európában, amelyben a berlini fal ledöntése olyan jelentőségű esemény volt, mint a Bastille bevétele az 1789-es nagy francia forradalomban - mondta az MTI-nek az egykori NDK utolsó külügyminisztere, kiemelve, hogy a magyarországi átalakulás volt a keletnémet pártállami diktatúra bukásához vezető folyamat egyik motorja.

A berlini fal lebonmlása

Markus Meckel szerint az 1989-es közép-európai folyamatokat leginkább a békés forradalom fogalmával lehet megragadni a használatos értelmezések, fogalmak - például fordulat, rendszerváltás, rendszerváltoztatás - közül. Ebben a térség egészének felszabadulásához vezető forradalomban pedig a berlini fal november 9-ei ledöntése volt az a pont, amelyen túl már nem lehetett visszaforgatni a történelem kerekét.

A jelképek ügyében nincs teljes egyetértés, például a lengyelek néha mérgelődnek, amiért nem a kerek asztal lett a békés forradalom szimbóluma, ennél azonban fontosabb, hogy a 25. évforduló ráirányítsa a figyelmet arra, hogy a térség népei a saját erejükre támaszkodva kivívták a szabadságukat, ezt pedig a berlini fal ledöntése fejezi ki legjobban - mondta a szociáldemokrata politikus az évforduló alkalmából adott nyilatkozatában. A fal ledöntése "nemcsak német, hanem közép-európai jelentőségű esemény volt" - hangsúlyozta.

November 9-én nem volt senkinek pontos elképzelése arról, hogy milyen ütemezésben haladhat tovább a folyamat, de az a tény, hogy az NDK hatóságai nem alkalmaztak erőszakot, bizonyossá tette, hogy "a demokrácia megteremtése sikerül". Ugyanakkor a fal ledöntése borította az addig használhatónak tűnő elméletet is, amely szerint először a szabadságot kell megszerezni és demokratikus viszonyokat kell kialakítani az NDK-ban, majd utána napirendre lehet emelni a két Németország egyesítésének ügyét - tette hozzá.

November 9. "mindent átírt", kiderült, hogy a keletnémet polgárok egyszerre akarnak szabadságot és egységet - mondta Markus Meckel. Rámutatott: akkoriban az a "naiv" felfogás volt jellemző az NDK-ban, hogy "a demokráciával együtt megérkezik a nyugatnémet márka, és az új pénzzel automatikusan járó jólét".

Ezért az ellenzéki erőknek az újraegyesítésig - 1990. október 3-ig, az NDK megszüntetéséről, illetve a területét alkotó tartományoknak az NSZK-hoz csatlakozásáról szóló szerződés hatályba lépéséig - tartó időszakban az volt a legfontosabb, hogy alakíthassák az egységfolyamatot, minél inkább részt vegyenek annak meghatározásában, hogy milyen körülmények közé kerülnek a keletnémet polgárok az újraegyesített Németországban - mondta az egykori keletnémet demokratikus ellenzék egyik vezetője, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) keletnémet szervezetét megalapító csoport tagja, aki az 1990 márciusi szabad választások után felállt kormányban töltötte be a külügyminiszteri tisztséget.

A  magyarországi átalakulás nagy bátorítást jelentettek a keletnémeteknek - tette hozzá. Felidézte, hogy Magyarország már 1988 végén, 1989 elején "mozgásba lendült". A piacgazdasági reformok, a szembenézés a történelmi múlttal, a demokratizálódás és az egyre gyorsuló folyamat dinamikája olyan eredmény volt, amelyről "az NDK-ban álmodni sem mertek". A vasfüggöny lebontása pedig erős ösztönzés volt mindazok számára, akik ki akartak vándorolni az NDK-ból.

Magyarország így a keletnémet "polgárok bátorításának és a rendszer destabilizálásának nagyon erős motorja" volt - emelte ki. Az utóbbi 25 év térségi fejleményeit értékelve hangsúlyozta, hogy az Európai Unió több hullámban végbement bővítése és az integráció elmélyítése a 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés révén hatalmas siker, amelyért a régió népei hálásak lehetnek. Ugyanakkor keserűségre ad okot a demokratikus fejlődés ingatagsága és "a populizmus virágzása" nem egy országban. "Ezek a hiányosságok nem utolsósorban Magyarországra is jellemzőek, ahol a kiépülő uralmi rendszer annál is inkább aggodalmat keltő, mert egykor Magyarország az első vonalban harcolt a szabadságért"  - mondta Markus Meckel.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma