A fehér felsőbbrendűség hívei hajtották végre az amerikai történelem egyetlen sikeres puccsát

2018. január 3. 16:51

Az észak-karolinai kormány hivatalosan is elismerte a történészek által az egyetlen sikeres amerikai államcsínynek tekintett puccsot, amikor 1898-ben Wilmingtonban a fehér felsőbbrendűség hívei megdöntötték a rekonstrukciós korszak kormányzatát. 

Zavargók a Daily Record felgyújtott épülete előtt

Az észak-karolinai Highway Historical Marker Committee jóváhagyta egy új emléktábla felállítását, amelyet egy forgalmas wilmingtoni kereszteződésben fognak elhelyezni 2018-ban. A táblán lévő felirat az 1898-es rasszista indíttatású támadásra fogja felhívni a lakosok figyelmét – írja a newsobserver.com.

Nem ez az első alkalom, hogy az állam vezetése hivatalosan is elismerte a véres akciót, amelynek végrehajtói semmifajta büntetésben nem részesültek. 2006-ban kiadtak egy, a kormány megbízására készült, erőszakról szóló, 464 oldalas beszámolót, amely feltehetően nem jutott el túl sok emberhez.

Az 1898-ban Észak-Karolina legnagyobb városaként ismert Wilmington politikai vezetői és prominens üzletemberei között sokan feketék voltak. A polgárháború végétől a jelzett időpontig tartó évtizedekben a feketék nagyobb szabadságra és pénzügyi stabilitásra tettek szert, a század végén elkezdődött visszarendeződési folyamatok azonban jelentősen rontottak a színes bőrűek helyzetén és lehetőségein. 

Az Alfred Waddell konföderációs tiszt, kongresszusi képviselő vezetésével vezetett puccshoz idővel mintegy 2000 fegyveres csatlakozott. A zavargók felgyújtottak feketék által vezetett cégekhez köthető épületeket, feketék tucatjai ölték meg és sokakat kényszerítettek, hogy elhagyják otthonaikat és a várost. Miután lemondatták a település fehér polgármesterét, valamint a feketéket is a sorai között tudó tanácsot, a törvényes felhatalmazással nem rendelkező Waddellt tették meg polgármesternek.

Az új táblán a következő lesz olvasható: „Wilmingtoni puccs. 1898. november 10-én ezen a helyen felfegyverzett tömeg gyűlt össze, amely hat háztömbnyire délkeletre menetelt, és felgyújtotta a fekete tulajdonban lévő, Alex Manly által szerkesztett Daily Record irodáját. Az erőszaknak akár 60 fekete is áldozatul eshetett. [Az esemény] a városi vezetés megdöntéséhez, valamint a puccsot vezető Alfred Moore Waddell polgármesterré történő kinevezéséhez vezetett. A »faji zavargás« egy, a fehér felsőbbrendűségre és a faji feszültségek kiaknázására alapozva szerte az államban megindított politikai hadjárat része volt.”

Deb Butler, az észak-karolinai képviselőház Wilmingtonban megválasztott demokrata tagja egy tweetben késeinek nevezte, de üdvözölte a táblát, amelyet a tervek szerint márciusban fognak felállítani a negyedik és az ötödik utca között található Market Streeten, a könnyűgyalogság épületénél, ahonnan 119 évvel ezelőtt az események indultak.

David La Vere, a University of North Carolina wilmingtoni részlegének tanára tagja volt annak az állami bizottságnak, amely jóváhagyta az új tábla felállítását, ami az egyetemi oktató szerint azt követően valósul meg, hogy a helyiek követelték a puccs hivatalos elismerését. Korábban nem messze a tömeg által felégetett újság irodájától állt egy tábla, amely azonban jóval kevesebb információt szolgáltatott az eseményekről. Alex Manly, a lap tulajdonosa napokkal a puccs előtt közölt egy írást a fehérek és a feketék kapcsolatáról, amely a történészek szerint hozzájárulthatott az események eszkalációjához.

Az állam, valamint civil csoportok csak a múlt század legvégén kezdtek foglalkozni a puccsal. 2000-ben felállítottak egy bizottságot a zavargás kivizsgálására. Az ennek eredményeként készített jelentést 2006-ban adták ki, a The News & Observer és a Charlotte Observer pedig ugyanebben az évben bocsánatot kért a 19. századi vezetők erőszakos cselekményekben játszott szerepéért. A Demokrata Párt észak-karolinai szervezete 2007-ben kért bocsánatot.

Magazin

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma