Holtak dzsungele – a balinéz falu, ahol az erdő közepén hagyják az elhunytakat

2017. március 30. 10:58

Ha a Trunjan nevű balinéz falu lakói közül valaki elhalálozik, társai az elhunytat egy teljesen egyedülálló temetkezési szokás szerint helyezik örök nyugalomra. Elhamvasztás vagy temetés helyett a közeli dzsungelbe viszik, ahol lefektetik a földre, ruhákkal és egyfajta bambuszketreccel fedik be, majd megvárják, amíg a test elbomlik.

A halottak dzsungele
A galériáért kattintson a képre

Az Indonéziához tartozó Bali szigetének egy félreeső, izolált részén, a Batur-tó keleti partján, egy vulkán lábánál fekszik a Trunjan nevű falucska, amely legkönnyebben csónakkal érhető el. Lakosai a sziget őslakói, a „bali agák” közül kerülnek ki, akik egyes elméletek szerint még a Jáva szigetéről érkező, 1340-es évekbeli bevándorlás előtt is ott éltek. Ezen hegyi emberek főként abban különböznek Bali síkvidéki lakóitól, hogy még a hindu-buddhista vallás érkezése előtt elterjedt ősi rituálékat gyakorolják. Egy rézlemezen talált felirat szerint a falu temploma a 10. században épülhetett, ám a helyiek szentül meg vannak győződve arról, hogy a falu ennél évszázadokkal régebbi.

Trunjan lakosai egy sehol máshol nem látható szokás keretében búcsúznak el halottaiktól. Elhamvasztás vagy temetés helyett a közeli dzsungelbe viszik, ahol lefektetik a földre, ruhákkal és egyfajta bambuszketreccel fedik be, majd megvárják, amíg a test elbomlik. Habár a falu közvetlen szomszédságában zajlik e folyamat, az élőket nem zavarják bomló elhunytjaikból származó szagok, ugyanis a helyi taru menjan nevű (jelentése: jó illatú fa), léggyökeres fák teljesen semlegesítik a rothadó emberi szövetek nem kívánt szagát. A helyi mítosz szerint a növény nevéből származik a falu neve is.

Mikor az elhunyt teste teljesen lebomlott, a koponyáját általában a kb. 450-500 méterrel északra található lépcsős kőoltárra helyezik, amelyet csupán csónakkal lehet megközelíteni. Ám ez a különös temetkezési lehetőség csak azokat illeti meg, akik házasságot kötöttek életükben, a hajadonok, illetve agglegények, esetleg fiatalon elhunyt falubeliek maradványait a temetőben földelik el. A kőoltárt csupán férfiak közelíthetik meg, a hitvilág szerint ha élő nő lépne be oda, a falut földrengés vagy vulkánkitörés pusztítaná el.

E temetkezési szertartás a neolit korból származó Agama Baju vallási közösség idejére nyúlik vissza, amely a hindu időszak előtti Bali hat legfontosabb vallási-spirituális szektájának egyike volt. Az Agama Baju hívői a csillagokat és a szelet imádták.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma