A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?

2018. március 9. 14:23

Bár Johanna nőpápa története valószínűleg nem több egyszerű legendánál, nem volt példátlan a történelemben, hogy Róma és a pápaság feletti hatalom valóban asszonyok kezébe került. Közülük is kiemelkedik Marozia, aki a 10. század első felében saját fiát ültette Szent Péter trónjára.

A 9. század második felére az Nagy Károly műve, az Európa keresztény népei számára stabilitást biztosító Karoling Birodalom már a múlté volt. Az egykor hatalmas államkomplexum több részre szakadt, amelyeket hatalmas kihívás elé állítottak az egyre inkább szaporodó viking, arab és magyar támadások.

A kontinensen eluralkodó káosz elől a pápaság sem tudott megmenekülni. Amikor 897 januárjában VI. István pápa kiásatta elődje, Formosus holttestét, hogy aztán a hírhedt hullazsinaton hivatalosan is perbe fogja és elítélje őt, már sejteni lehetett, hogy az Egyház történelmének legzavarosabb időszaka felé közelít. Formosus halála után a következő 50 évben 16 pápa követte egymást Szent Péter trónján, akik közül 15-öt meggyilkoltak (vagy legalábbis gyanús körülmények között hunytak el), míg VII. Leóról úgy hírlik, hogy szívrohamba halt bele – miközben éppen egy nővel szeretkezett.

Ezekben a zavaros évtizedekben Róma városát valójában a város előkelők különféle frakciói irányították és a pápai trónutódlást is általában a köztük folyó harcok döntötték el. A gyakran véres küzdelmekből a 10. század legelején Tusculum grófja, Teophylaktus és felesége Theodóra emelkedett ki, akit a szokatlan szenátornő címmel is felruháztak. Theodórát a korszak neves történetírója, Cremonai Liudprand csak úgy jellemezte, mint egy „szégyentelen szajha, aki férfi módjára uralkodik Róma felett”.

A házaspár valóban nem ijedt vissza semmilyen eszköztől a Róma feletti hatalom megszerzése és megőrzése érdekében. Rendszeresen cserélgették a pápákat, majd tizenéves lányukat, Maroziát nagyon is határozott céllal mutatták be az általuk trónra segített III. Szergiusznak. Marozia rövidesen a pápa szeretője is lett, sőt még egy fiút is szült neki. Bár a cölibátus csak évszázadokkal később terjedt el az Egyházban, egy pápa számára már ekkor is hatalmas botrányt jelenthetett, ha gyermeke születik. A gyermek így kiváló eszközt adott Teophylaktus és Theodóra kezébe, hogy még inkább szorosabbra vonják befolyásukat a pápa felett.

[galeria_kep_15690]

Marozia, akit időközben I. Alberic spoletói herceggel házasítottak össze, méltó utódja volt szüleinek, miután azok 920-as években bekövetkezett halála után, a saját kezébe vette a család és vele együtt Róma irányítását. Ahogy a korszak egyik kutatója, Paul Collins fogalmazott Marozia „értette hogyan tudja a szexualitást saját politikai céljai érdekében kihasználni egy férfiközpontú világban.” Így amikor X. János pápa – aki Liudprand szerint egy időben maga is a lány szeretője volt – szembefordult vele és magának igyekezett megszerezni az Örök Város feletti uralmat 928-ban, Marozia egy új házasságot kötött, ezúttal Guido toszkán őrgróffal, akinek katonai támogatásával elfoglalta az Angyalvárat és börtönbe vetette a pápát, akit aztán pár hónappal később – Liudprand beszámolója szerint – egy párnával megfojtatott.

Marozia ekkor úgy döntött, hogy egy olyan személyt kell a pápai trónra helyeznie, akinek hűségéhez nem férhet kétség. Választása természetesen a néhai Szergiusz pápától született fiára esett, aki azonban fiatal kora miatt ekkor még nem jöhetett számításba. Marozia azonban türelmesen kivárt és előbb VI. Leót, majd VII. Istvánt segítette pápaságra – és ölette is meg őket egyes elméletek szerint –, míg végül 931-ben a húszas éveit elérő fia léphetett Szent Péter örökébe XI. János néven. Marozia ezzel hatalmának csúcsára ért, nem véletlen, hogy a korszakot előszeretettel illették később Marozia és családjának ellenségei a „pornokrácia”, vagyis a szajhák uralma névvel.

Marozia nem elégedett meg Rómával, hamarosan már újabb ambíciókkal állt elő. Minthogy ekkorra már második férje is meghalt, 932-ben házassági ajánlattal fordult addigi ellenségéhez, Hugó itáliai királyhoz. Frigyük lényegében egyesítette volna egész Itáliát, a tervezett nászajándék – miszerint a pápa császárrá és császárnővé koronázza édesanyját és leendő mostohaapját – még messzebbre mutatott.

[galeria_kep_15691]

A nagyszabású terv azonban végül kudarcba fulladt. Hugó valóban megérkezett Rómába és XI. János össze is adta az uralkodói párt, Marozia egy másik fia, az első házasságából született II. Alberic azonban tartott tőle, hogy az új házassággal kiesik majd édesanyja kezei közül. Liudprand elbeszélése szerint miután Hugó király valamilyen kicsinyesség miatt (állítólag azért, mert nem töltötte ki megfelelően a kézmosó vizet) felpofozta Albericet, a sértett fiú fellázította a római lakosságot anyja, annak betolakodó burgund férje és a pápa ellen.

A feldühödött polgárok megostromolták az Angyalvárat és bár Hugó egy kötélen leereszkedve időben el tudott menekülni, Maroziát és XI. Jánost elfogták és börtönbe vetették. A hatalma csúcsáról letaszított asszony öt éven keresztül raboskodott, míg végül börtönében hunyt el.

A Róma feletti uralmat Alberic ragadta magához, aki a következő 22 évben vaskézzel kormányozta a várost, édesanyjához és nagyszüleihez hasonlóan csak nagyon kevés szabad mozgásteret engedve a pápáknak. Hatalmát jól mutatja, hogy fia, Octavianus nem csak Róma uraként követte őt, hanem 955-ben XII. János néven még a pápaságot is meg tudta szerezni magának.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
MaroziaXI. János pápa

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma