A rendíthetetlen magyar – a szabadságharctól a Korinthoszi-csatornáig vezetett Türr István útja

2018. május 3. 09:50 MTI

110 éve, 1908. május 3-án halt meg Türr István, az 1848-as forradalmak, majd az olasz egyesítési mozgalom hőse, a Korinthoszi-csatorna építésének kezdeményezője. A harmincas évek derekán az olasz haditengerészet rombolót nevezett el róla.

1825. augusztus 10-én született Baján. Apja korai halála miatt tanulmányait félbe kellett szakítania, ezután volt kereskedő, lakatosinas, molnár, kőműves, 1842-ben beállt katonának. Közlegényként kezdte, 1848-ban már hadnagy volt Radetzky tábornagy Észak-Itáliában állomásozó osztrák seregében. A forradalmak kitörése után átszökött a piemonti hadsereghez, ahol egy magyar légió szervezésével bízták meg. Az olasz vereség után a badeni forradalomban harcolt, ennek leverése után Svájcba szökött, majd a világosi fegyverletétel hírére Londonba utazott. A krími háború elején az angol-török hadseregben szolgált főtisztként, majd 1855 végén az angol kormány megbízásából Havasalföldre utazott. Itt felismerték és elfogták, s Bécsben a hadbíróság katonaszökevényként halálra ítélte, csak Viktória brit királynő közbenjárására szabadult ki.

Az 1859-ben kitört francia-olasz-osztrák háború hírére Türr Itáliába sietett, s egyike lett a Garibaldi vezette „marsalai ezreknek”. A győzelmes hadjárat során a nemzetőrség főfelügyelője, utóbb tábornok lett, Palermót az ő tanácsai révén sikerült bevenni, majd Garibaldi kinevezte Nápoly polgári és katonai kormányzójává. A „rendíthetetlen magyart” (L'intrepido Ungherese) altábornagyi rangjában az olasz kormány is megerősítette, s Viktor Emánuel király szárnysegédjeként kényes diplomáciai küldetéseket hajtott végre.

1861-ben megnősült, III. Napóleon francia császár unokahúgát vette feleségül. Türr minden Magyarország felszabadítását célzó terv részese volt, 1866-ban, a porosz-osztrák háborút eldöntő königgratzi csata után Belgrádban szervezett csapatot, hogy délről előrenyomulva egyesüljön a Németországból meginduló Klapka-légióval. A terv a gyorsan megkötött fegyverszünetek miatt meghiúsult, Türr csak az 1867-es kiegyezés után térhetett haza.

Ekkor már távol maradt a politikától, a hazai gazdasági és kulturális élet fellendítésén fáradozott, s létrehozta a Központi Népnevelési Kört. Csatornaépítő mérnökként számos vízrendezési tervet készített, propagandát fejtett ki az öntözés és a rizstermesztés érdekében, s több víziút-fejlesztési programot dolgozott ki. Részt vett a Panama-csatorna előkészítő munkálataiban, majd az 1880-as években a görög kormánytól engedélyt nyert a Korinthoszi-csatorna létesítésére és üzemben tartására, de az építkezést már mások fejezték be.

Politikai missziókat is teljesített, nem hivatalos minőségében fáradozott a francia-olasz, az osztrák-magyar szövetség megszervezésén, 1896-ban ő elnökölt a VII. nemzetközi békekongresszuson, Budapesten. 1908. május 3-án halt meg Budapesten. Szülővárosában emlékpark és múzeum viseli a nevét, s róla nevezték el az 1998-99-ben felújított bajai Duna-hidat. A harmincas évek derekán az olasz haditengerészet rombolót nevezett el róla, amelynek vízre bocsátásán a magyar honvédség hivatalos küldöttséggel képviseltette magát.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma