Glant Tibor

A Szent Korona hazatérése

A Szent Korona hazánk egyik legikonikusabb nemzeti szimbóluma. Végigkíséri nemzeti históriánkat első királyunktól a mai napig. Az elmúlt közel ezer év során a Szent Korona többször is idegen földre került, de csak egy ízben töltött folyamatosan hosszabb időt, több évtizedet Magyarországon kívül, az amerikai „kalandja” alkalmából. Történetét ma egy Lendület nevű akadémiai kutatócsoport vizsgálja Pálffy Géza vezetésével. A Szent Korona és a koronázási ékszerek ma a Parlament Kupolatermében tekinthetőek meg, a koronázási palást pedig a Nemzeti Múzeumban.

A Szent Koronához fűződő alkotmányos hagyományokat a Horthy-rendszer idején fejlesztették tovább, állították az igazságtalan trianoni béke revíziójának szolgálatába és tették állami ideológiává. A Szent Korona az összes magyart és az összes magyarlakta területet egyesítette és képviselte, így az 1920-ban elcsatolt nemzetrészeket és a második háború után (tengerentúli) száműzetésbe kényszerült honfitársainkat is. A kommunista diktatúra erről természetesen hallani sem akart, és új, „demokratikus” (értsd: sztálini) alkotmánnyal próbálta a korábbi nemzeti alkotmányos hagyományt felülírni.

Olajoshordóból a széfbe

A Szent Koronát a szovjet hadsereg elől menekülő nyilasok (konkrétan Szálasi Ferenc) parancsára a Magyar Királyi Koronaőrség vitte német területre, a mai Ausztriába. Ott Mattsee mellett a Szent Koronát, az országalmát és jogart egy kettéfűrészelt olajoshordóban elásták, majd a már csak a kardot tartalmazó, lezárt Koronaládát átadták az amerikai hadseregnek. Pajtás Ernő ezredes, az egység parancsnoka azt hazudta az amerikai kihallgatótisztnek, hogy a koronaékszerek mind a ládában vannak. Amikor azután Gömbös Gyula nyilassá vált fiától, Ernőtől megszerezték a láda kulcsait, kiderült, hogy az csaknem teljesen üres. A Koronát és másik két nemzeti kincset végül július 24-én éjjel kiásták és a regáliákat egyesítették. Egy másik amerikai egység eközben a salzburgi érseknél megtalálta a palástot és a Szent Jobbot. A koronázási ékszerek ezt követően a muzeológusokból és restaurátorokból toborzott különleges alakulat, a magyarra „Műkincsvadászoknak” fordított (ld. George Clooney 2014-ben bemutatott filmjét) „Monuments Men”, azaz a Monuments, Fine Arts and Archives (MFAA) egység kezébe került. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazinban olvasható.
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma