Aktívan együttműködött a náci gyermekeutanázia-programmal az autizmust kutató Dr. Asperger

2018. április 20. 08:06 Múlt-kor

Hans Asperger, az autizmus posztumusz híressé vált neves kutatója a második világháború alatt a náci hatóságokkal együttműködve tudatosan a halálba küldött mentálisan sérült gyermekeket, állítja egy új tanulmány. Asperger írta le elsőként 1944-ben a róla elnevezett, magas szinten funkcionáló autizmusváltozatot.

Dr. Hans Asperger

Asperger részletes esetleírásokat készített a gyermekekről, akik szerinte „autista pszichopátiában” szenvedtek. Életében csupán néhány helyi díjat kapott, azonban amikor 1980-as halála után végül angol nyelvre is lefordították kutatásait, az általa leírt tünetegyüttest tiszteletére Asperger-szindrómának nevezték el.

Dr. Herwig Czech, a Bécsi Orvostudományi Egyetem orvostörténésze nyolc éven keresztül tanulmányozott eddig nem látott dokumentumokat, beleértve Asperger személyi aktáját és az általa vizsgált esetekről 1928 és 1944 között készített jegyzeteit, amelyekről korábban azt hitték, megsemmisültek. A csaknem egy évtizednyi kutatás felforgatja az eddigi általánosan elfogadott képzetet, miszerint Asperger egy Oskar Schindler-szerű alak lett volna a mentális betegségekkel küzdő gyermekek számára, aki megmentette őket az embertelen bánásmódtól.

A dokumentumok alapján Asperger több tucat gyermeket helyezett át az Am Spiegelgrund néven ismert gyermekklinikára a bécsi Steinhof kórházban. A klinika a náci eugenikai projekt egyik végrehajtóhelye volt, ahol a tehernek tekintett gyermekeket ölték meg. Az Am Spiegelgrundban 1940 és 1945 között összesen mintegy 789 gyermek vesztette életét vagy halálos injekció, vagy éhhalál által. Haláluk okát tüdőgyulladásként jegyezték fel.

[galeria_kep_16328]

Czech elmondta: „Az jön le mindebből, hogy Asperger sikeresen alkalmazkodott a náci rezsimhez, az pedig karrierlehetőségekkel jutalmazta.” Szerinte igen valószínűtlen, hogy Asperger ne tudott volna arról, hogy a pácienseket kivégzik a „túlzsúfolt” klinikán. A gyilkosságok híre már 1941-ben eljutott Nagy-Britanniába is, ami után a brit légierő olyan röplapokat szórt Bécsre, amelyek figyelmeztették a lakosságot, hogy Dr. Erwin Jekelius, a Steinhof kórház igazgatója „a betegek szisztematikus meggyilkolásáért” felelős.

Dr. Czech felmutatja a hároméves Herta Schreiber esetét, akinél „súlyos személyiségzavart”, „idiotizmust”, és „rohamokat” állapítottak meg. Asperger azt írta, „a gyermek elviselhetetlen teher lehet az anya számára, akinek öt egészséges gyermekkel is törődnie kell” – és javasolta „permanens elhelyezését” az Am Spiegelgrundban. A „permanens elhelyezés” valószínűleg eufemizmus volt a gyilkosságra. Ezt igazolja a lány anyjának akkori nyilatkozata: „Ha nem lehet rajta segíteni, akkor jobb lenne, ha meghalna.” Hertát 1941. július 1-jén vették fel a klinikára, és szeptember 2-án halt meg tüdőgyulladásban. Czech szerint a tüdőgyulladást többnyire altatószerek túladagolásával idézték elő a gyermekekben.

A gyermekek halála a „T4-akció” részét képezte, amely egy Hitler által személyesen jóváhagyott eutanáziaprogram volt a gyógyíthatatlan betegek és a súlyos fogyatékossággal élők eliminálására. A program összesen akár 300 000 áldozat, köztük gyermekek halálával is járhatott. A gyilkosságokat Németország, Ausztria, Lengyelország és Csehország területén lévő hasonló klinikákon hajtották végre 1939 és 1945 között.

A Dr. Czech tanulmányát megjelentető Molecular Autism című szaklap főszerkesztői, Simon Baron-Cohen professzor a Cambridge-i Egyetemről és Joseph Buxbaum professzor a New York-i Mount Sinai kórház Icahn Orvostudományi Iskolájából megvédték döntésüket, hogy kiadják az Aspergerről szóló tanulmányt. Baron-Cohen elmondta:

„Tisztában vagyunk azzal, hogy a cikk és a publikálása vitákat fog szítani. Úgy hisszük, érdemes publikálni annak érdekében, hogy kiderüljön az igazság: egy orvos, akiről sokáig úgy gondoltuk, csak értékes tudással gyarapította a gyermekgyógyászat és a gyermekpszichiátria tudományait, aktívan segítette a nácikat iszonyatos eugenika- és eutanáziaprogramjaikban. Ezt a történelmi bizonyítékot nyilvánossá kell tenni.”

[galeria_kep_16327]

Buxbaum hozzátette: „Herwig Czech tanulmánya meggyőzött minket arról, hogy Asperger nem csupán az elviselhetetlen körülmények közti saját túlélése érdekében tett meg mindent, hanem bűnrészes volt náci feletteseivel együtt a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjai elleni célzottan elkövetett bűncselekményekben.”

A fejlemények tükrében a betegség jelenlegi páciensei a szindróma átnevezésében gondolkodnak. Carol Povey, a brit Országos Autista Társaság autizmusközpontjának igazgatója azt mondta: „Az autizmus mindenkit másképpen érint és az emberek gyakran a maguk módján beszélnek róla. Figyelmesen követni fogjuk a válaszokat erre a hírre, hogy továbbra is biztosíthassuk, hogy a nyelvezet, amit az autizmus leírására használunk, továbbra is tükrözze az autista páciensek és családjaik preferenciáit. Nyilvánvalóan senki, akit Asperger-szindrómával diagnosztizáltak, nem kellene, hogy bármilyen módon fertőzve érezze magát e nyugtalanító történet miatt.”

Anthony Bailey, a kanadai Brit Columbiai Egyetem tanára a Times-nak nyilatkozva azt mondta, a vádakat a megfelelő kontextusba helyezve kell látni. „Gyakorlatilag minden orvos ebben az időben a náci párt tagja volt, és gyakorlatilag nem volt ellenkezés a mentálisan betegek és fogyatékosok elleni eutanáziaprogrammal szemben, kivéve egy-két szanatórium vezetője és kis számú katolikus püspök részéről” – mondta.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Leonardo Conti (j), az ún. Reichsgesundheitsführer (birodalmi egészségügyi vezető), a T4 akció egyik felelőse gyermekeket vizsgál.A Steinhof kórház

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma