Állatokon gyakorolhatta a koponyalékelést az újkőkori ember

2018. április 24. 09:59 MTI

Több mint 5000 éve végezhette az első, csontfúrással végzett „állatorvosi” koponyaműtétet az újkőkori ember egy franciaországi régészeti lelet tanúsága alapján. Az emberi koponyalékelés legkorábbi bizonyítékai a mezolitikumból (Kr.e. 8000-2700) származnak.

Az újkőkori ember kezdetleges kőeszközökkel fúrt lyukat egy szarvasmarha koponyájába a lelet szerint. Azt nem tudni, hogy az állat (Bos taurus) élt-e még, amikor „megoperálták”, de ha igen, akkor a beavatkozás után már valószínűleg nem sokáig, mert a gyógyulás nyomai nem láthatók a maradványon - írja egy új tanulmány. Az is rejtély, mi volt a műtét célja, de ha az állat életének megmentése, akkor ez lenne a legrégibb ismert állatorvosi műtét - mondta Fernando Ramirez Rozzi, a kutatás vezetője, a toulouse-i Országos Tudományos Kutatási Központ (CNRS) emberi evolúcióval foglalkozó munkatársa.

Az is lehet, hogy az újkőkori ember egyszerűen gyakorlásképpen lékelte meg a tehénkoponyát, hogy tökéletesítse a technikát, mielőtt emberen is használná - írták a kutatók a Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmányban.

A nyugat-franciaországi Vendée megye Champ-Durand neolitikumi ásatási helyén 1975 és 1985 között dolgoztak a régészek, akik a tehénkoponyát megtalálták. A lelet az elemzések alapján a Kr.e. 3400-3000-ből származik, egyértelműen felnőtt állaté volt. Amikor először vizsgálták a szinte teljes fejmaradványt, azt hitték, egy másik állat lyukasztotta át a koponyát. Azonban a 6,4 centiméterszer 4,6 centiméteres lyuk olyan különleges volt, hogy a kutatók 2012-ben megkérték Ramirez Rozzit és kollégáját, Alain Froment-t, vizsgálják meg még egyszer a leletet.

„Igen gyorsan világossá vált, hogy az állatot nem felnyársalta valami, hanem koponyalékelést, trepanációt végeztek rajta” - mondta Ramirez Rozzi. Ha egy másik állat öklelte volna fel, a durva csattanás kisebb repedésekkel, szilánkokkal járt volna, ilyet pedig sem kívül, sem belül nem találtunk, és az sem valószínű, hogy fertőző betegség, tuberkulózis vagy szifilisz okozta volna a sebet - írták a tanulmányban. Ezen kívül az elekronmikroszkópos vizsgálat kis vágásnyomokat is megmutatott a lyuk környékén, olyanokat, mint a meglékelt emberi koponyákon.

Az emberi koponyalékelés legkorábbi bizonyítékai a mezolitikumból (Kr.e. 8000-2700) származnak. A régészeknek számos elképzelése van arról, miért fúrt lyukat a koponyába a kőkori ember. Lehet, hogy betegséget - például epilepsziát - akartak meggyógyítani, de egy szertartás része is lehetett a lékelés. 

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma