Atlantisztól a Himalájáig – miről szólt a nácik okkultizmusa?

2018. szeptember 13. 11:49 Múlt-kor

Ausztria és Németország szellemi levegőjét már a XIX. században elnehezítették a rasszista és pángermán ideák. Később hozzájuk társult az okkultizmus, s egymás után alakultak az olyan társaságok, amelyek áltudományos módszerekkel próbáltak tényeket koholni a hiedelmekből. A nácizmus némelyik csoportosulást magába szívta, s a téves eszméiket megerősítő kutatásokat és expedíciókat rendeltek tőlük.

Egy generáció kulcsa

Adolf Hitler falta a könyveket. Elolvasott mindent, amiben igazolni látta sajátos teóriáit, a forrás hitelességével, a mű minőségével vagy a cselekmény érdekességével egyáltalán nem törődve. Azokat az írásokat kedvelte igazán, amelyekben fel tudta fedezni valamilyen formában elméletei közül a három legfontosabbat, vagyis hogy az élet szakadatlan küzdelmében csak a legerősebb faj képes életben maradni, hogy ez a faj az árja (indoeurópaiak), amely felsőbbrendű a többinél, s melyet a zsidóság tönkre akar tenni.

[galeria_kep_19004]

Ifjú korában bár komoly festőművészi ambíciói voltak, a bécsi Szépművészeti Akadémiára nem vették föl, ezután hosszú éveket töltött a császárvárosban munka nélkül, szűkös albérletekben tengődve, olvasással, sétálgatással és gondolkodással ütve el az időt. Legkedvesebb olvasmányai közé tartozott az Ostara folyóirat, amelynek főszerkesztője később elmesélte, hogy a fiatal Hitler 1909-ben felkereste őt, és régebbi számok után érdeklődött. Lelkesedésén és szemmel látható nyomorúságán megindulva a szerkesztő nemcsak a keresett példányokkal ajándékozta meg, hanem néhány korona alamizsnát is adott neki. De vajon mi érdekelte annyira Hitlert, mi rejtőzött az Ostara címlapja mögött?

Az ősi germán tavaszistenről elnevezett Ostara folyóiratot 1905-ben alapította Jörg Lanz von Liebenfels, az árjaelmélet egy megszállott képviselője. Valódi neve Adolf Josef Lanz volt, s cisztercita szerzetesből lett neognosztikus vallásalapító, aki a fajelméleten alapuló, liberalizmusellenes nézőpontjából nemcsak a Habsburg Monarchiát bírálta, hanem arra a veszélyre is figyelmeztette az osztrák olvasókat, amelyet az „alsóbbrendű fajok” jelentenek rájuk, árjákra nézve.

[galeria_kep_19003]

Folyóiratának egyik legnagyobb vonzereje – különösen az ifjak számára – azokban a pornográfia határát súroló elbeszélésekben lakozott, amelyekben a gyönyörű szőke germán nők a szexuális vágytól túlfűtött „sötét férfiak” martalékául estek. Az Ostara rendszerint a néger, a szláv és a zsidó férfiakat illette a „fekete” jelzővel, s agyafúrt, majomszerű lényekként ábrázolta őket, akik csillapíthatatlan szexuális étvágyuktól hajtva mindenáron be akarják szennyezni a tiszta árja vért.

Az Ostarához hasonló periodikák nemcsak Ausztriában élték virágkorukat, hanem Németországban is, ahol nacionalista láz fűtötte az embereket. Mindkét nemzetben szélsőséges társaságok alakultak, melyek az újságokat használták kifejezési eszközükül, s hatást gyakoroltak a polgárokra – erősítve bennük a legfőbb célt: hogy egyetlen államban, a Nagynémet Birodalomban egyesüljön minden germán.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Wewelsburg várát Himmler az SS kultikus központjává alakította

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma