Brutális tömeggyilkosság a kőkorszakból

2015. augusztus 18. 14:08

Egy Frankfurthoz közeli lelőhelyen német régészek 26 emberi maradványra bukkantak, amelyeken kínzások és csonkítások nyomai fedezhetőek fel. A neolitikumból való tömegsír mintegy 7 ezer éves. Habár tömegsírok már a kőkorszak előtti időszakból is előkerültek, mindezidáig ez a legősibb sírgödör, amelynek csontjain „szükségtelen” erőszak jeleit fedezték fel.

Jól látszódik a sérülés a hétezer éves koponyán

A Mainzi Egyetem kutatói szerint a koponyacsontok vizsgálatai azt mutatják, hogy a legtöbb áldozatot valamilyen tompa tárggyal fejbe vágták, továbbá a közelben megtalált több tucatnyi nyílhegy alapján gyanítható, hogy íjászok végeztek velük, számolt be a The Teleraph. A szakértők szerint ez a legősibb sírgödör, amelyben talált csontokon – különösen a felső lábszár csontjain – szándékos és szisztematikus zúzások nyomai észlelhetők, ami arra enged következtetni, hogy az áldozatokat haláluk előtt megkínozták, vagy a halál bekövetkezte után csonkították meg. A lábszár csontjait a brutális elkövetők valósággal szétzúzták. A szerencsétlenül járt emberek többsége férfi volt (többen közülük csupán 12-14 évesek), ám két nőt is találtak a tömegsírban.

A sírhelyet még 2006-ban fedezték fel a szakemberek a Hessen szövetségi tartománybeli Schöneck-Kilianstädten városka mellett, a kutatók azonban csupán most vizsgálták meg aprólékosabban a mészárlásra utaló csontokat. A mostani lelőhelyen, valamint a korszakból feltárt közeli területek csontleletei arra engednek következtetni, hogy i. e. 4000 környékén nagyszabású tömeges erőszak volt a területre jellemző, tehát nem egyedi esetről van szó.

„Az eset tökéletesen fémjelzi a korabeli hadviselést, amelynek lényege az volt, hogy az egyes társadalmi egységeket, vagyis a falvakat egy összehangolt támadással megsemmisítsenek. A vizsgálatok szerint a csontok három különálló településről származnak” – fejtette ki Christian Meyer, a Mainzi Egyetem antropológiai karának munkatársa, a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzője.

„A tömeggyilkosságok, a különféle mészárlások az őskori hadviselés legerősebb stratégiájának bizonyultak, a korai neolitikumból való csontelemzések azt mutatják, hogy az emberi élet tömeges elvétele, a brutalitás mélyen gyökerezik az emberi múltban” – tette hozzá. Megerősítette: a csontokon látható törések egyértelműen azt jelzik, hogy az áldozatokat megkínozták és/vagy megcsonkították, és kizárható, hogy valamilyen rituális temetésről lett volna szó.

Az eddigi kutatások szerint az egyik legrégebbi őskori csata valamikor i. e. 14 340 és 13 140 között zajlott le a Nílus mellett a mai egyiptomi-szudáni határ közelében, ahol egy temető is árulkodik az ütközetről. Németország területén az első szervezett, neolitikumi csatáról az 1983-ban felfedezett, i. e. 5000-ból való Talheimi halálverem árulkodik, amelyben 34 emberi maradványt azonosítottak.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma