Eddig ismeretlen nyelvet fedeztek fel a Maláj-félszigeten svéd nyelvészek

2018. február 9. 12:07 MTI

Egy eddig ismeretlen nyelvet fedeztek fel a Maláj-félszigeten a svédországi Lundi Egyetem nyelvészei, akik a dzsedek (jedek) nevet adták neki. Az eddig ismeretlen nyelvet beszélő közösségben a svéd kutatók szerint jóval nagyobb a nemek esélyegyenlősége, mint a nyugati társadalmakban. Szinte nem létezik emberek közötti erőszak, tudatosan úgy nevelik gyermekeiket, hogy ne versenyezzenek egymással, nincsenek törvények, sem bíróság. Nincsenek szakmák sem, mindenki birtokában van azonban annak, amire egy vadászó-gyűjtögető közösségben szükség van.

"A dzsedeket nem egy őserdőben élő ismeretlen törzs beszéli, hanem egy olyan falu népe, amelyet már antropológusok tanulmányoztak. Nyelvészként azonban nekünk másféle kérdéseink voltak és találtunk valamit, ami az antropológusok figyelmét elkerülte" - idézte az egyetem közleménye Niclas Burenhultot, a nyelvészeti tanszék professzorát, aki összegyűjtötte az első nyelvészeti anyagot a dzsedeket beszélő emberektől.

A nyelv az ausztroázsiai nyelvcsalád aszli ágához tartozik és mintegy 280 ember beszéli, akik letelepedett vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak a Maláj-félsziget északi részén. Egy nyelvdokumentációs projekt keretében kerestek fel falvakat a svéd nyelvészek adatokat gyűjtve olyan különböző csoportoktól, amelyek az aszli ághoz tartozó nyelveket beszélik. A dzsahai nyelv tanulmányozása közben fedezték fel az új nyelvet.

"Felfigyeltünk arra, hogy a faluban élők nagy része más nyelvet beszél. Olyan szavakat, kifejezéseket, nyelvtani szerkezeteket használnak, amelyek nincsenek a dzsahaiban" - magyarázta Joanne Yager, aki doktoranduszi tanulmányokat folytat a tanszéken.

Az eddig ismeretlen nyelvet beszélő közösségben a svéd kutatók szerint jóval nagyobb a nemek esélyegyenlősége, mint a nyugati társadalmakban. Szinte nem létezik emberek közötti erőszak, tudatosan úgy nevelik gyermekeiket, hogy ne versenyezzenek egymással, nincsenek törvények, sem bíróság. Nincsenek szakmák sem, mindenki birtokában van azonban annak, amire egy vadászó-gyűjtögető közösségben szükség van. Ez az életmód a nyelvben is tükröződik - olvasható az egyetem közleményében.

Nincsenek őshonos szavak a megszállásra, a törvényszékekre, nincsenek tulajdonviszonyokra utaló igék, mint vásárolni, eladni, bérelni, ellopni, viszont nyelvük gazdag olyan szavakban, amelyek a cserét vagy a megosztást írják le.

"Sok módja van annak, hogy emberek legyünk. De túl gyakran a mi modern és főként városi társadalmunkat használják mérceként arra, ami világszerte az embert jelenti. Nagyon sokat kell tanulnunk, különösen magunkról abból az eddig nem dokumentált és veszélyeztetett nyelvi gazdagságból, amelyet ott tapasztaltunk" - tette hozzá Burenhult.

A világon ma mintegy hatezer nyelvet beszélnek. A világ lakosságának mintegy 80 százaléka beszéli a nagy világnyelvek egyikét, és 20 százalék a 3600 kisebb nyelv egyikét. A kutatók szerint a világ nyelveinek mintegy fele 10 éven belül kihalhat.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma