Előbb készített kenyeret az ember, mint hogy elkezdett volna földet művelni

2018. július 18. 08:34 Múlt-kor

A kenyérkészítés kezdetét eddig a letelepedett, földművelő életmódhoz kötötte a történelemtudomány, ezt azonban egy új lelet megcáfolta. A kenyérmorzsák felfedezése véletlen volt: Amaia Arranz Otaegui, a Koppenhágai Egyetem archeobotanistája azonosíthatatlan égésterméket talált a Shubayqa 1 tűzgyújtó helyein.

Dr. Amaia Arranz Otaegui és Ali Shakhaiteer a környéken termő mai gabonaféléket vizsgálják

A kenyérkészítés világszerte egy korábbi, ősi eljárásból fejlődött ki, melynek során lisztet, vizet, és alkalomadtán kovászt kevertek egybe. A történelem előtti időkben azonban az eszközigényes folyamat lényegesen nehezebben volt megoldható, így az általános vélekedés szerint a csiszolt kőkorban, avagy a neolit korban, a földművelő életmód elterjedését követően vált csak lehetővé nagy mennyiségben kenyeret készíteni.

Ezen a héten azonban egy csoport kutató a Koppenhágai Egyetemről, a University College Londontól, és a Cambridge-i Egyetemről a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szaklapban tanulmányt közölt, melyben részletezik legújabb felfedezésüket: 14 400 éves, kovásztalan kenyérből származó morzsákat találtak. A lelet egy Shubayqa 1 nevű ásatásról származik, amely az északkelet-jordániai Fekete-sivatagban található, és amely a Natúf-kultúra néven ismert mezolitikus (középső kőkori) nép egyik otthona volt.

A kovásztalan kenyérmorzsák nem csupán a valaha talált legrégebbi kenyérmaradványok, de azt is bizonyítják, hogy a 4000 évvel később kialakult földművelés előtt is létezett kenyérkészítés. „Senki sem talált eddig közvetlen bizonyítékot a kenyérkészítésre, így az a tény, hogy az időben megelőzi a földművelést, igencsak elképesztő” – mondta Tobias Richter, a Koppenhágai Egyetem régésze, a tanulmány egyik társszerzője. „Mivel a kenyérkészítés igencsak munkaigényes, és nem feltétlenül valami nagy a hozadéka, nem tűnik nagyon gazdaságos tevékenységnek.” A kenyeret nem csupán kisütnie kellett a középső kőkori embernek: neki kellett leszednie a vadon termő gabonát, azt lisztté őrölnie, majd dagasztania.

[galeria_kep_17962]

A Shubayqa 1-nél talált morzsák előtt a legközelebbi bizonyíték a kenyérszerű, gabonából készült ételekre a neolit kori Çatal Hüyük lelőhelyen került elő, Törökországban. „Egyáltalán nem gondoltuk volna eddig, hogy a Natúf-korban az emberek már kenyeret készítettek” – teszi hozzá Richter. „Ezzel viszont 5000 évvel korábbra helyeztük.”

A Shubayqa 1-nél több éve folynak az ásatások, a Natúf-kultúra tagjainak étkezési szokásait kutatják itt a régészek. „A Natúf-kor egy rendkívül érdekes korszak az őskori Közel-Keleten, mert több szempontból jelentős eltérést mutat a megelőző időszakhoz képest” – mondja Richter. „A legkorábbiak között építettek kőházakat, és úgy tűnik, sokkal inkább letelepedett életmódot folytattak elődjeiknél.”

Richter elmondása szerint a Shubayqa 1 a többi Natúf-kultúrához kapcsolódó lelőhelynél is különlegesebb, mivel az itt található növényi maradványok rendkívül jó állapotúak, illetve mivel érdekfeszítő utalásokat tartalmaz a társadalmi és gazdasági változások, valamint a klímaváltozás kapcsolatát illetően. A korábbi leletek azt mutatják, a Natúf-kultúra embereinek étrendje szénhidrátban gazdag volt, fontos volt számukra a gazellák és hasonló állatok vadászata, továbbá fejlett kulturális szertartásaik is voltak, ahogyan arra bonyolult temetkezéseikből is következtetni lehet.

[galeria_kep_17961]

A kenyérmorzsák felfedezése véletlen volt: Amaia Arranz Otaegui, a Koppenhágai Egyetem archeobotanistája azonosíthatatlan égésterméket talált a Shubayqa 1 tűzgyújtó helyein. A leleteket a University College London Régészeti Intézetébe vitte, ahol mai növények egész tárházához tudják hasonlítani a régészek az általuk talált ősi példányokat. Itt az őskori kenyér szakértője, Lara González Carretero segítségét vette igénybe, aki elektronmikroszkóp segítségével megállapította, hogy az égett maradványok – amelyek Richter szerint „olyasmik, mint amit az ember a kenyérpirítója alján talál” – vélhetően kovásztalan kenyérből származnak.

Korábban a régészeti ásatásokon az ételmaradványok nem sok figyelmet kaptak. „Eddig az archeobotanistákat jobban érdekelték a magok, fadarabok, diók és hasonlók” – mondja Richter. „Viszonylag új jelenség, hogy elkezdték vizsgálni az ételmaradványokat is ezekben az üledékmintákban, amelyeket különféle helyeken kiásunk.” Néhány évvel ezelőtt a Jordán folyó völgyében, Izraelben található Huzuq Musa nevű, szintén Natúf-kori helyszínen zajló ásatáson egy kutatócsoport vadon termő árpát dolgozott fel és készített belőle kovásztalan kenyeret az ott talált, 12 500 éves, kúp alakú mozsarak segítségével. Egyes szakértők szerint még a most előkerült, 14 400 éves maradványoknál is korábbra nyúlhat vissza a kenyérkészítés története.

[galeria_kep_17963]

Az évek során sok ásatáson került elő megkövült cipó vagy a kenyérkészítés kellékei, például Pompejiben vagy Ohalóban. De a Shubayqa 1-nél talált kovásztalan kenyérmaradványok igen nagy hasonlóságot mutatnak azokhoz, amelyeket Törökországban és Európában találtak. „Így már tudjuk, hogy a kenyérszerű termékeket már a földművelés megjelenése előtt jóval előállították” – mondja Arranz Otaegui. „A következő lépés annak vizsgálata, hogy a kenyér készítése és fogyasztása mennyiben befolyásolta a növények termesztését és nemesítését, ha egyáltalán.”

Az, hogy a Natúf-kultúra emberei hogyan készítették a talált kenyeret, egyelőre nem tudni pontosan. „Ami igazán meglepő az eddigi munkánk alapján, az az, hogy az általuk használt liszt nagyon finom, és az ember elgondolkodik: 'Hogyan csinálták?'” – mondja Richter. „Rendkívül jó minőségű, biztosan sok időt töltöttek az elkészítésével.” A régész azt is elmondta, a csapat újabb ösztöndíjat kapott, hogy az étel előállításának módját tanulmányozza, így vélhetően megpróbálkoznak egy őskori kovásztalan kenyér elkészítésével. „Az egyik dolog, amit ezután tenni akarunk, ennek a kenyérnek az előállítása kísérleti úton” – mondja Richter. „Hogy megnézzük, milyen íze volt.”

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
A talált kenyérmaradványok elektronmikroszkóp alatti képeErdeikáka felőrlése a korabeli eljárások kipróbálása céljábólA Shubayqa 1 régészeti lelőhelyen több kőépítmény is található

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma