„Ez lehet minden idők legnagyobb régészeti felfedezése”

2015. augusztus 11. 08:13

A történelem eddigi legnagyobb régészeti szenzációjaként általában Tutanhamon sírjának 1922-ben történő felfedezését tartják számon. Könnyen elképzelhető azonban, hogy az egyiptomi történelem egyik legismertebb uralkodójának végső nyughelye mindössze néhány méterre a fiatalon elhunyt király sírja mellett fekszik.

Balra Nofertiti, jobbra pedig a két feltételezett kamra helye Tutanhamon sírhelyén

A Nicholas Reeves brit egyiptológushoz köthető, „ lefegyverzően egyszerű” elmélet szerint – amelyet a madridi és bolognai illetőségű Factum Arte nevű vállalat által az internetre is feltöltött képeknek köszönhetően bárki ellenőrizhet – a Tutanhamon sírjának falán található repedések és törések nyomán feltételezhető, hogy korábban két átjáró másik helyiségekbe vezetett át, azonban ezeket később befalazták és levakolták, hogy elfedjék a másik terem létezését. Az egyik valószínűleg egy raktárba vezetett, legalábbis az elhelyezkedéséből és kis méretéből erre lehet következtetni. A másik, Tutanhamon sírkamrájának északi oldalán található feltételezett ajtó mögött azonban könnyen elképzelhető, hogy egy egyiptomi királynő sírja rejtőzik.

Tutanhamon sírjával kapcsolatban számos furcsaságra mutattak már rá a kutatók. A temetkezési hely szokatlanul kicsi a Királyok Völgyében található többi sírhoz képest, az ott elhelyezett tárgyak szanaszét hevertek, a fiatalon elhunyt uralkodó híres halotti maszkján a fülrészek pedig át vannak szúrva, ami felettébb különös egy férfi fáraó esetében. Emellett a sír elhelyezkedése is arra utal, mintha egy királynőt, és nem egy férfi uralkodót temettek volna itt el. Figyelembe véve ezenkívül azt a tényt, hogy a sírhely megépítése és díszítése több fázison át tartott, Reeves arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb folyosó egy királynő, esetleg hercegnők sírkamrájába vezethetett át.

Az egyiptomi 18. dinasztia uralkodóinak sírjai közül a régészek ez idáig csak Tutanhamon apja, Ehnaton feleségének, Nofertitinek a sírját nem találták meg. A szépségéről híres királynő társuralkodóként egykor Egyiptom egyik vezetője volt, de Ehnaton halála után egy ideig feltételezhetően egymaga is vezette a birodalmat. Ha az elmélet beigazolódna, az megmagyarázná a feltűnően nőies királyi maszk rejtélyét is, mivel szinte bizonyossá válna, hogy azt eredetileg az uralkodónőnek szánták.

Bár nem valószínű, hogy az egymás munkáját általában nem túlzottan sokra tartó egyiptológusok többsége azonnal a magáévá teszi majd Reeves merész állítását, számos szakember – többek között az amerikai Kent Weeks – figyelmét is felkeltette már a teória. Weeks szerint a non-invazív régészeti eljárásnak köszönhetően hamar fény derülhet Reeves elméletének igazságtartalmára. Ha bebizonyosodik, hogy valóban léteznek az átjárók, akkor egy nemzetközi régészcsoport fogja majd feltárni a kamrákat, a Tutanhamon sírjára rábukkanó Howard Carter csapatánál valamivel kifinomultabb, modernebb módszerekkel. Reeves szerint az egyes bizonyítékok önmagukban nem meggyőzőek, ha azonban egymás mellé tesszük őket, nyilvánvalóvá válik, hogy nem csak egy légből kapott elméletről van szó. Ha tévedtem, hát tévedtem. De ha nem, akkor ez lehet minden idők legnagyobb régészeti felfedezése.”

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma