Férfiruhában a harctéren, nevelőként a hátországban – így küzdöttek 1848-49 hősnői

2018. április 27. 12:58 Horváth Dóra

169 éve, 1848 április 2. és május 21. között zajlott a tavaszi hadjárat. A győztes csatákból és a szabadságharcot követő megtorlásból azonban nemcsak a hős honvédek, de a nők is szép számmal vették ki a részüket – a forradalom és szabadságharc leghősiesebb nőalakjai közül mutatunk be néhányat.

Teleki Blanka, a nőnevelés és a magyar szabadság élharcosa

Az XIX. század derekán nemcsak a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi, de maga a nőnevelés gondolata is forradalminak számított. Az első, még csak arisztokrata hölgyek számára nyitva álló nőnevelő intézetet Teleki Blanka alapította, és bár tizennégy ifjú hölgynél sosem járt több növendék az intézménybe, az iskola ennek ellenére a forradalmi eszmék egyik központjának számított. Itt tanított ugyanis az akkor 21 éves Vasvári Pál, míg 1848. március 15-én Teleki Blanka maga szavalta el növendékeinek a Nemzeti dalt, nem sokkal később pedig tanítványaival együtt a tanárok és tanítványok együtt fogalmazták meg a saját követeléseiket, és kiálltak a nők szavazati joga és teljes egyenjogúsága mellett.

A forradalmi események csakhamar véget vetettek a nevelőintézet működésének: mire 1848 szilveszterére Windischgrätz seregeivel Pestre ért, Teleki Blanka iskolája már bezárta a kapuit. A „forradalom nagyasszonya” követte a kormányt Debrecenbe, és jelen volt a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésénél is. A nála húsz évvel fiatalabb Vasvári Pál – akihez a nevelőnőt talán gyengéd érzelmek is fűzték – az április végén verbuvált szabadcsapatának „zászlóanyjává” tette Teleki Blankát.

[galeria_kep_16419]

Az  arisztokrata nevelőnő a szabadságharc bukása után sem tétlenkedett: Szatmárpálfalvai birtokára visszavonulva több bujdosónak is menedéket nyújtott, és több forradalmi kiadvány megjelenését támogatta. 1851-ben végül letartóztatták, és két év vizsgálati fogság után 10 év várbörtönre ítélték, amit Teleki Kufsteinben és Laibachban (ma Ljubjana) töltött el. A rabság testét-lelkét megtörte. Egy időre még visszatért Magyarországra, majd önkéntes száműzetésbe vonult, és előbb Münchenbe, majd Brüsszelbe menekült. Végül 1862-ben Párizsban érte a halál.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Teleki Blanka (nlcafe.hu)Lebstück MáriaKossuth ZsuzsannaKaracs Teréz (ladanymuzeum.hu)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma