Gazdasági katasztrófát okozott Spanyolországban a zsidók 1492-es kiűzetése

2018. április 16. 08:59

“Azok, akik azt állítják, Ferdinánd és Izabella bölcsen viselkedik, valóban bolondok. Ugyanis nekem adták ellenségeiket és egyben nemzeti kincsüket, a zsidókat” – mondta a krónikák szerint II. Bajazid török szultán, aki a híres, 1492. március 31-én kiadott Alhambra-dekrétumra reagált. Az Ibériai-félsziget legnagyobb államait egyesítő uralkodópár ezen utasításával vette kezdetét a zsidók Spanyolországból történő kiűzetése.

Zsidó származásúak már a római kor óta éltek a félszigeten. A muszlim hódítás idején közösségeik virágzásnak indultak, igyekeztek kihasználni a hódítók jelenléte adta új lehetőségeket, és igen magas pozíciókat szereztek meg. A reconquista végeztével – amikor 1492-ben az utolsó muzulmán erődítés, Granada is elesett az Ibériai-félszigeten – a spanyolországi zsidóság élete hatalmas fordulópontot vett.

A helyi zsidóság aranykora tulajdonképpen már 1391-ben véget ért, amikor a Ferdinand Martinez katolikus pap által feltüzelt csőcselék több ezer zsidót gyilkolt le Spanyolország-szerte. Martinez korábban pedig azt hirdette igen nagy elánnal, hogy az izraelitákat elszeparált területekre (gettókba) kellene költöztetni, valamint azt propagálta, hogy erőszakkal kényszerítsék őket a keresztény hit felvételére.

A második csapás majdnem pontosan egy évszázaddal később, 1492-ben érkezett, amikor az Ibériai-félsziget egésze keresztény uralom alá került. A várható erőszak és a további elnyomás elkerülése érdekében számos zsidó család keresztelkedett meg. A marranos néven említett áttértek azonban továbbra is elutasítások sorába ütköztek, mikor megpróbáltak bekerülni a társadalom magasabb köreibe, ugyanakkor a hagyományos “spanyol” társadalom részeivé sem tudtak igazán válni. Gyakran vádolták őket azzal, hogy titokban továbbra is “űzik a judaista praktikákat”, amit a zsidó tömegek erkölcstelen és bomlasztó hatásának tulajdonítottak, és egyben a keresztény hit megtagadásaként értelmeztek.

A homogén társadalom megteremtése és a zsidó vagyon megszerzése érdekében a spanyol uralkodópár kihirdette a rettegett rendeletet, amelynek megfelelően kiűzettek a zsidók a spanyol korona területeiről. A dekrétum következtében több tízezer izraelita (a becslések 40 és 100 ezer közé teszik a számukat) lett elkergetve.

E lépés – a leginkább elfogadott tézis szerint – gazdasági és kulturális katasztrófát eredményezett Spanyolország számára, ugyanis a királyság pont azon tagjait száműzték, akik jelentős szerepet töltöttek be az ipar és kereskedelem területén. Éppen abban az időszakban, amikor Európa vezető hatalmai agrárállamokból lassan iparállamokká kezdtek válni.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma