Hajítógépeken érkező halál: a mongolok pestises halottaikat dobálták be az ostromlott Kaffa erődjébe

2018. július 31. 08:30 Múlt-kor

1345-ben a Krím-félszigeten található Kaffa (a mai Feodoszija) városában halálos járvány pusztított – az eset a történelem egyik első példája a biológiai hadviselésre. Innen terjedt végül tovább Kis-Ázsia, majd Európa területére a bubópestis.

Miután 1343-ban visszaverték az Arany Horda ostromát, Kaffa lakói tudták, I. Dzsanibég kán előbb vagy utóbb ismét megtámadja városukat. Dzsanibég 1345-ben egy soha nem látott fegyvert hozott – szándékán kívül – Kaffa alá: a bubópestist, azaz fekete halált.

Kaffát 1266-ban vásárolta meg az Arany Hordától Genova, és virágzó kereskedőteleppé alakította – gyakorlatilag monopolizálta a Fekete-tengeren folyó kereskedelmet, és itt volt ekkor Európa legnagyobb rabszolgapiaca is. A mongolok számára is összeköttetést biztosított Itália egyik legnagyobb kereskedelmi központjával, és élénkebbé tette a kereskedelmet az ő birodalmukban is. Az Arany Horda nagy része azonban a 13. század folyamán felvette a muszlim hitet, emiatt többször alakult ki konfliktus a helyiek és a keresztény genovaiak között.

1343-ban a közeli Tana (a mai Azov) városában egy genovaiak és helyiek közötti verekedés egy muszlim halálát eredményezte. A genovaiak Kaffába menekültek, ahol védelemre leltek. Miután a város nem volt hajlandó kiadni az incidens érintettjeit, Dzsanibég úgy döntött, megostromolja. Kaffa jól védett tengeri hozzáféréssel rendelkezett, így nem okozott gondot erősítést hívni Itáliából. Dzsanibég az ostrom során 15 000 embert veszített, mielőtt elvonult volna.

1345-ben visszatért, ezúttal az ostromgépeknél sokkal pusztítóbb fegyver birtokában. A bubópestis 1331 óta szedte áldozatait Közép-Ázsiában, nyugatról keletre vándorolva a rágcsálókon élősködő bolhákon, amelyek a betegséget okozó Yersinia pestis nevű baktérium hordozói voltak. Dzsanibég serege már ostromolta Kaffát, amikor felütötte fejét körükben a betegség. A leírások szerint meglehetősen hirtelen, egyik napról a másikra kezdtek el tömegesen megjelenni a tünetek – kelések az ízületeknél és sötét foltok az arcon –, majd nem sokkal később a halálesetek is.

[galeria_kep_18203]

Az ostromlókat demoralizálta a körükben terjedő járvány, addig azonban nem hagyták el Kaffát, míg a városlakók nem osztoztak szenvedésükben: hajítógépekre helyezték fertőző halottaikat, és áthajították őket a város falai felett. A lakók tehetetlenül nézték, ahogy a rothadó holttestek hullanak az égből, és mindent beleng a halál szaga. A keresztények számára nem volt hova rejtőzni vagy menekülni a borzalom elől. A hullák közül amennyit tudtak, a tengerbe dobtak, de eddigre már késő volt: a fekete halál már ott volt Kaffában.

Az ostromnak végül tárgyalásos úton véget vetettek, de a pestis már terjedt a város lakosai között. Az életben lévők közül többen hajóra szálltak, és Európa felé vették az irányt, magukkal hozva a betegséget is. Útjuk egyik állomása Konstantinápoly volt, ahol több ezren haltak bele a pestisbe a kaffaiak áthajózása után, köztük az akkori császár, VI. Ióannész egyik fia, Andronikosz is. A menekülő emberek ezután tovább terjesztették a járványt, így 1347 őszére Kis-Ázsia teljes nyugati partja fertőzött területté vált.

A Kaffából hajón elindulók végül itáliai otthonaikban is elterjesztették a pestist, amely aztán a nagy európai pestisjárványhoz vezetett az elkövetkező években. A legkonzervatívabb becslések szerint is 75 millió ember halálát okozva, de mások szerint akár 200 millió áldozattal is számolhatunk. A betegség útja kezdetén Kína lakosságának csaknem felét, Európáénak pedig legalább egyharmadát, de akár kétharmadát is elpusztíthatta.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma