Hild Józsefnek köszönhetjük Budapest jellegzetes, belső udvaros bérházait

2018. március 6. 10:55 MTI

Hild József építész, aki meghatározó szerepet játszott a magyar főváros építészeti arculatának kialakításában 151 éve, 1867. március 6-án halt meg. Pesten még ma is lépten-nyomon találkozni magánmegbízásokból épült Hild-bérházakkal, mint amilyen a Szép utcai Cziráky-palota, a Marczibányi-palota az Október 6. utcában vagy a Tanzer-ház az Akadémia utcában.

Pesten látta meg a napvilágot. Apja Hild János építész, Pest első városrendezési tervének készítője volt, így már gyerekkorában megismerkedett az építészet alapfogalmaival. A bécsi akadémián tanult, majd az Esterházyak építésze, Charles (Karl) Moreau mellett dolgozott. A gyakorlati ismereteket apja építkezésein sajátította el, akinek vállalkozásaiban már 1809-től részt vett. Apja 1811-ben bekövetkezett halálakor félbeszakította tanulmányait, és építőmesteri engedélyért folyamodott a Helytartótanácshoz, amely azonban építőipari gyakorlata elmélyítéséhez kötötte az engedély kiadását. 1816-ban ezért Itáliába utazott, és három éven át kiegészítő tanulmányokat végzett Nápolyban, Rómában, Firenzében és Milánóban, megismerkedett a reneszánsz építészet szerkezeti megoldásaival, az ókeresztény oszlopos-gerendás templomok egyszerűségével.

Hazatérését követően, az 1820-as évektől hosszú ideig ő lett a legtöbbet foglalkoztatott hazai építész, legjelentősebb alkotásai az 1838-as pesti árvíz után születtek. Egyedül Pesten megközelítően 900 tervre kapott engedélyt, és tekintélyes részük meg is valósult. Sok száz megbízatása, jelentős közfeladatai mellett arra sem jutott ideje, hogy a mestermunka-feladatot elkészítse. Így, bár 1836-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja, 1842-től Pest díszpolgára volt, csak 1844-ben kapta meg - mestermunka nélkül – az építőmesteri címet. 1854-ben nevezték ki „Pest város architektor-építészévé”.

Hild József teremtette meg azt a belső udvaros, függőfolyosós bérháztípust, amely ma is jellemzi a város belső kerületeit. Az ő épületei sorakoztak a Kirakodó (később Roosevelt, ma Széchenyi) téren körben: a Diana-fürdő, a Libaschinszky-Koburg-palota, a Lloyd-palota, a Nákó-palota, az Ullmann- és a Wieser-ház (a későbbi Európa szálló) - ma már egyikük sem áll. Ő tervezte a régi pesti Városházát, az olaszos, tornyos épületet az Erzsébet-híd építésekor, a Belváros rendezése során bontották le. Egy-két emeletes lakóháza, városi palotája belső kiképzésüket tekintve nem annyira reprezentatív, mint a korszak másik nagy mesterének, Pollack Mihálynak az építményei, klasszicizmusa egyszerűbb.

Pesten még ma is lépten-nyomon találkozni magánmegbízásokból épült Hild-bérházakkal, mint amilyen a Szép utcai Cziráky-palota, a Marczibányi-palota az Október 6. utcában, a Tanzer-ház az Akadémia utcában, a József Attila utcai Derra-ház, a József nádor téri Gross-ház, vagy a Petőfi Sándor utcai Károlyi-Trattner-átjáróház, amely két udvarával akkoriban a belváros legnagyobb lakóháza volt. Híressé váltak budai nyaralói: a Budakeszi úti Hild-villa és a Csendilla, továbbá a XII. kerületben a Diana úti villa, illetve a Libaschinszky-villa. Ő tervezte az Üllői út - Nagykörút sarkán álló Mária Terézia laktanyát, a Császár-fürdő klasszicista belső udvarát, a Tigrishez, a Hét választófejedelemhez és az Angol királynőhöz címzett, ma már nem létező szállodákat, valamint a zuglói Hermina-kápolnát is.

A 19. század első felében működése rányomta bélyegét Magyarország, de elsősorban Pest-Buda építészeti arculatára. Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult, de életművére a klasszicista megoldás a jellemző, a paloták és bérházak mellett meghatározóak e stílusú monumentális egyházi épületei: az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi, a szatmárnémeti, a lovasberényi templom, valamint a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”). Az ő elgondolása szerint kezdték el építeni a pesti Szent István-bazilikát is, de a terveket utóbb Ybl Miklós átrajzolta. Hild tervezte a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát, valamint a Kálvin téri templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát is. Vidéki épületei közül említésre méltó a csákvári, a gyömrői, a bajnai és a tápiószentmártoni kastély, továbbá Esztergomban a Takarékpénztár, a Bibliotheka és a Papnevelde épülete.

Nagyszabású életműve ellenére utolsó évei magányban és visszavonultságban teltek: 1861-ben 1000 forintos építészi fizetését megvonták, és hetvenen felül már alig kapott munkát (ekkortájt egyetlen jelentősebb alkotása született, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete, a későbbi Gerbaud-ház a mai Vörösmarty téren). A közvélemény számára szinte észrevétlenül, 79 éves korában halt meg tüdőgyulladásban 1867. március 6-án Pesten a Fő (ma Arany János) utcai lakásában. A magyarországi klasszicista építészet egyik legnagyobb alakjának földi maradványait két nappal később a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Nevét Budapesten egy tér és egy általános iskola, Dunaújvárosban és Győrben szakközépiskola őrzi.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma