Így jutott el Közép-Európa a szabadságig

2015. július 2. 16:15 MTI

Kollektív erkölcsi, nemzeti és politikai kötelezettség az idősebb nemzedékek számára, hogy átadják az általuk átélt diktatúrák történelmi tapasztalatait a következő nemzedékeknek - jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az 1989 - a változások éve, Kelet-Közép-Európa útjain 1939-1989 című, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében rendezett szabadtéri kiállítás ünnepélyes megnyitóján csütörtökön. 

Fotó az 1989 - a változások éve, Kelet-Közép-Európa útjain 1939-1989 című kiállításról

A kiállítás és a hozzá kapcsolódó kampány fő kezdeményezője - a lengyel, német, magyar és szlovák kulturális tárcavezetők által életre hívott - Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS), amelyhez később Románia is csatlakozott. Az ingyenesen megtekinthető tárlat részét képezi a rendszerváltás 25. évfordulója emlékére szervezett Szabadság Expressz nemzetközi társadalmi-oktatási projektnek, melynek keretében tavaly augusztusban és szeptemberben húsz európai fiatal - köztük egy magyar lány - egy Gdansktól Varsón, Budapesten, Temesváron, Pozsonyon és Prágán át Berlinig tartó vonatúton végigjárta a rendszerváltás főbb állomásait és helyszíneit, és találkozott az egykori sorsfordító események több főszereplőjével.

A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartott megnyitó beszédében Balog Zoltán kijelentette: erkölcsi, politikai és nemzeti kötelezettség legalább utólag igazságot szolgáltatni a diktatúrák áldozatainak, törődni a rendszerváltás veszteseivel, különösen azokkal, akik szociálisan kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mint a rendszerváltás előtt. "Akarjuk és képesek vagyunk együtt tanulni abból, ami velünk történt. Akarjuk, hogy a közös tapasztalatokból közös tettek következzenek" - hangsúlyozta a miniszter. Balog Zoltán szerint ahhoz, hogy a szabadság valóban szabadság legyen, nélkülözhetetlen az igazság kimondása és az igazságosság érvényre juttatása. A szabadsághoz vezető út nem ért véget 1989-ben, a szabadságért nap mint nap újra meg kell küzdeni. A szabadságnak kultúrája van, amelyet ápolni kell - mondta. "Belül és kívül is újra meg újra meg kell küzdeni a szabadságért. Erre az értékre mindnyájunknak vigyázni kell" - fejezte be beszédét Balog Zoltán.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója arra emlékeztetett, hogy azok a fiatalok, akik ma egyetemre járnak, már mindannyian a rendszerváltás után születtek, számukra mindez történelem, miközben az idősebb nemzedékek a diktatúrában átélt tapasztalataikra, a rendszerváltás élményére nem tudnak érzelmek nélkül visszaemlékezni. Bába Iván, az ENRS magyar koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy az egykori eseményeket nem szabad csak a humor, szatíra szemüvegén keresztül nézni, mert a létező szocializmus "sötét diktatúra" volt. A lengyel Szolidaritás szakszervezet humoros plakátjai, a cseh irodalom, a szatirikus magyar filmek az adott korban a védekezést is szolgálták, az alkotók így akartak szellemileg, lelkileg függetlenek maradni. De ha ma csak ilyen szemüvegen át nézzük az akkori világot, torzképet kaphatunk - mondta.

Roman Kowalski lengyel nagykövet - a budapesti lengyel nagykövetség és a Lengyel Intézet részt vett a projektben, és támogatta annak megvalósulását - arról beszélt, hogy az európai integráció elmélyítése mellett a múlttal való szembenézés nem kerülhető meg. A térség országai különböző utakon jutottak el a szabadsághoz, és a folyamat nem állt meg - utalt Ukrajnára. "Közép-Európa mindegyik állama különböző módon néz szembe saját történelmével, különféleképpen emlékezik vissza az áttörés pillanataira. A Szabadság Expressz nemzetközi kampány alapvető célja egy közös narratíva kidolgozása, amelyben helye van az értelmezések és interpretációk sokaságának. Ez a párbeszéd lehetőséget ad az egykor elkövetett hibák megismétlődésének elkerülésére is" - mondta.

Liselore Cyrus budapesti német nagykövet arra helyezte a hangsúlyt, hogy közös európai emlékezetkultúrát kell kialakítani, amihez szükség van civil szervezetekre, alapítványokra, egyesületekre. A "népek szabadságvonatát" akadályozni lehet, de megállítani nem - hangsúlyozta a nagykövet. A kiállítás, amely eddig Berlinben, Brüsszelben és Varsóban volt megtekinthető, négynyelvű feliratokkal ellátott fotókon, dokumentumokon mutatja be a Lengyelország 1939-es hitleri lerohanásával kezdődő, a szabadsághoz vezető út főbb eseményeit és szereplőit. A budapesti megálló után a Szabadság Expressz folytatja útját további európai országokba.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma