Japán halálos harcosnői: kik voltak az onna-bugeisák?

2018. május 18. 12:39 Múlt-kor

Habár a szamurájok általában férfiként vannak ábrázolva, női szamurájok is léteztek, akiket onna-bugeisának hívtak. Több híres harcos is kikerült soraikból, akik ugyanolyan félelmetes fegyverforgatók voltak, mint férfi társaik.

Isi-dzsó onna-bugeisa, naginatával felfegyverkezve

Az onna-bugeisák kiképzése gyakorlatilag azonos volt a szamurájokéval, bár a nők körében kedveltebb fegyver volt a kardszerű pengével ellátott lándzsa, a naginata. Az évszázadok során rengetegszer harcoltak a férfiak mellett, és ugyanazok a szabályok és kötelességek vonatkoztak rájuk is. Az egyik első onna-bugeisa a legendás Dzsingú császárnő volt, aki a források szerint Koreába is vezetett hadjáratot Kr. u. 200 körül. A japán társadalom hagyományos női szerepei alól a Dzsingúhoz hasonló nők kivételt jelentettek, erősnek és függetlennek tartották őket.

[galeria_kep_16695]

Az onna-bugeisák később is feltűnnek a japán történelemben. 1180 és 1185 között két nagy hatalmú klán, a Minamotók és a Tairák között folyt az úgynevezett Gempei-háború, amelyben a Minamotók kerekedtek felül, amivel létrejött a hét évszázadon át fennálló sógunátus. Ez részben egy köztük harcoló onna-bugeisa, Tomoe Gozen érdeme is volt. Róla kortársai azt írták, elképesztő harci tehetséggel áldotta meg a sors, és rendkívül intelligens is volt. Kiváló íjász hírében állt és jól harcolt lóháton, kedvenc fegyvere a katana nevű hosszú kard volt. A csatatéren emellett bizonyította vezetői képességeit is, aminek eredményeképpen idővel Japán első igazi tábornokává nevezte ki a Minamoto-klán. 1184-ben maga vezetett 300 Minamoto-szamurájt 2000 Taira klánbéli harcos ellen, és egyike volt a csata öt túlélőjének. Ugyanebben az évben az avazui (ma Ócu) csatában a Muszasi-klán legelőkelőbb harcosát, Honda no Morosigét győzte le, levágott fejét pedig megtartotta győzelme emlékéül.

[galeria_kep_16696]

Keveset tudunk Tomoe Gozen sorsáról ezután a csata után. Egyes beszámolók szerint maga is elesett az ütközetben, mások szerint túlélte, és Morosige fejével ellovagolt. Néhány forrás azt is tudni véli, hogy a későbbiekben feleségül ment egy szamurájhoz, majd férje halála után apácának állt.

A Tomoe Gozen utáni évszázadok voltak az onna-bugeisák virágkora. A női harcosok tették ki a harcos osztály egy igen jelentős részét, a falvak védelmezőiként. Japán-szerte kiképzőközpontokat nyitottak, ahol fiatal nőket tanítottak a háború művészetére és a naginata használatára. A szigetország összes klánjának harcosai között voltak onna-bugeisák.

Miután a sógunt adó Tokugava-klán és a császári udvar közötti feszültség a tetőfokára hágott 1868-ban, a Tokugavák oldalán álló Aizu régió vezetői rögtönözve létrehoztak egy női harcosokból álló egységet, melyet utólag Dzsositainak („nők serege”) neveztek el. A külön egységre azért volt szükség, mert a nők nem harcolhattak az aizui sereg hivatalos tagjaiként. A Dzsositai vezetője egy Nakano Takeko nevű, mindössze huszonegy éves onna-bugeisa volt. Takeko magasan képzett volt a naginata használatában, emellett egész élete folyamán kiváló oktatásban részesült, mivel édesapja a császári udvarban magas rangú tisztviselő volt. Az Aizu elleni császári hadjárat során a Dzsositai a férfiak mellett harcolt, jelentős veszteségeket okozva a császári csapatok között, Takekóval azonban végzett egy szívét ért puskalövés. Utolsó leheletével arra kérte nővérét, vágja le fejét, hogy az ne válhasson az ellenség zsákmányává. A testvér teljesítette kérését, és Takeko fejét egy, az Aizubange városában található templom területén található fenyőfa gyökereinél temette el, ahol később emlékművet is emeltek tiszteletére.

[galeria_kep_16694]

Takekót tartják hagyományosan az utolsó nagy onna-bugeisának, Aizu veresége után a sógunok helyett ismét a császár gyakorolta a hatalmat az ország fölött. Ez azonban nem jelentette a japán harcosnők végét, a 19. század folyamán továbbra is vettek részt nők a csatákban. A világ többi részén azonban kialakult az a kép, hogy Japánban a harcosok kizárólag férfiak lehettek, a nőknek pedig nem volt helye a harcmezőn. Valójában az onna-bugeisák végigkísérték a japán történelmet, és sokszor igen fontos szerepet is játszottak benne.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Nakano TakekoDzsingú császárnőTomoe Gozen lóháton, naginatával és katanával felfegyverkezve

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma