Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: február  •  Nap: 13
15 találat
[1]

1141. február 13.

Meghal II. (Vak) Béla

Béla Álmos herceg és Predszláva orosz hercegnő házasságából született 1108-1110 között. A vak nevet azért kapta, mert nagybátyja, Kálmán 1115 körül apjával együtt megvakíttatta, hogy uralkodásra alkalmatlanná váljon. A gyermek herceg a pécsváradi apátságban nyert befogadást. Kálmán utóda, II. István kiegyezett a vak herceggel, és társadalmi bázisa megerősítése céljából a kegyeibe fogadta. Béla 1128 körül vette feleségül Ilonát, I. Uros szerb fejedelem leányát. Frigyükből számos gyermek született: Géza (II. Géza), László (II. László), István (IV. István), Álmos, Zsófia és Gertrúd. 1131. április 28-án koronázták magyar királlyá. Az ügyeket felesége, Ilona királyné vitte. 1131 tavaszán került sor a véres aradi gyűlésre, amelynek során a király kegyetlenül leszámolt ellenfeleivel. 1132. július 22-én a Sajó-völgyében vereséget mért Borisz trónkövetelő (Kálmán király vélelmezett fia) csapataira. A magyar király sikeres külpolitikát folytatott, az összes környező uralkodóval szövetségre lépett. Elfoglalta Dalmáciát, valamit Rámát és Boszniát. Jó viszonyt ápolt a Szentszékkel is, annak ellenére, hogy az invesztitúra jogát magának tartotta fent. Megalapította az aradi prépostságot, gazdag adományokkal látta el a dömösi monostort. Udvarában jelentős írásbeli tevékenység is folyt, a királyi kápolna hivatalosan is oklevelek kiállításával kezdett foglalkozni. Székesfehérvárott temették el. Utóda fia, II. Géza lett.

[2]

1327. február 13.

Nagyszombat városában királytalálkozó zajlik

I. Károly magyar és János cseh király Nagyszombatban találkoztak egymással. Ennek során szövetséget kötöttek a Habsburgok ellen. A lépést házassági szerződéssel erősítették meg. A magyar uralkodó vállalta, hogy segítséget nyújt a cseh királynak, amennyiben országát a Habsburgok részéről támadás érné. A közeledést jól muttatta, hogy eljegyzésre is sor került: Károly Róbert fia, Anjou László herceg illetve János cseh király leánya, Anna között. A házassági szerződésben részletekbe menően meghatározták a hozomány összegét, a hercegnő magyarországi birtokait, illetve, hogy leendő gyermekeik hogyan örölölhetik a magyar trónt. Arra is kitértek, hogy Anna illetve László halála esetén milyen következményekkel kell számolni. (A frigy végül László herceg 1329-es halála miatt nem jött létre.) Valószínűleg ekkor határoztak a kettős valutarendszerről, amelynek értelmében a cseh ezüst szerepe megnőtt a magyar gazdaságban.

[3]

1461. február 13.

A kassai posztókereskedők piacot bővítenének

A kassai posztókereskedők megkísérelték, hogy a szabók nyersanyagvásárlását is bevonják saját kereskedelmi körükbe. Ezzel újabb piacokat tudtak volna megszerezni. Elképzelésük azonban a szabók ellenállásán végül megbukott.

[4]

1475. február 13.

Mátyás király új városi tanácsot nevez ki Boroszlóban

[5]

1476. február 13.

Beckensloer János esztergomi érsek elhagyja Magyarországot

Beckensloer János esztergomi érsek, fő-, és titkoskancellár III. Frigyes német-római császárhoz szökött. A boroszlói német kispolgári családból származó Beckensloer bátyja révén került Magyarországra. Vitéz János és Janus Pannonius mellett részt vett a főurak Mátyás részére való megnyerésében, de 1459-ben a pártütőkhöz csatlakozott és Frigyes császár oldalán Bécs védelmét látta el, majd az országba betörve elfoglalta Pápát és Ugod várát. Miután önként meghódolt Mátyásnak, visszakapta egyházi javadalmát (1461). 1464-65-ben pécsi prépost és pécsváradi apát, 1465-68-ban váradi püspök volt. Részt vett a moldvai hadjáratban. 1468-tól 1474-ig egri püspök. Mátyás befolyásos tanácsosaként kivette részét a Vitéz-féle összeesküvés leleplezésében. 1474-től 1476-ig főkancellár. 1474-től 1479-ig esztergomi érsek. Amikor Mátyás Veronai Gábor javára mellőzni kezdte, 1476-bah aacheni zarándoklat ürügyén Frigyes császárhoz szökött, magával vitte az esztergomi és egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait. A lopott vagyonból a császárnak 47.000 aranyforintot adott kölcsön. Frigyes mindenható tanácsosaként kovácsolta össze a Jagellókkal Mátyás ellen kötött szerződést. Salzburgi érsekként halt meg 1489. december 15-én.

[6]

1571. február 13.

Meghal Benvenuto Cellini

A firenzei születésű művész fémművességet tanult. 1516-ban verekedés miatt száműzték a városból, 1519-ben Rómába költözött. 1523-ban egy újabb verekedés miatt Firenzében halálra ítélték, ismét Rómába menekült, ahol Salamanca püspökének és VII. Kelemen pápának dolgozott. 1527-ben részt vett Róma védelmében, s a tüzérséget irányította. 1529-ben kinevezték a pápai pénzverde tervező-mesterének, majd megalkotta a pápa palástjának híres csatját. Egy aranyműves vetélytársának meggyilkolása alól III. Pál pápa feloldozta őt, de újabb véres összetűzése miatt Rómából is elmenekült. Firenzében számos érmét készített a Medicieknek, majd Franciaországba ment, ahol I. Ferenc királynak dolgozott. Rómában sikkasztással vádolták, bebörtönözték, megszökött, majd újra lecsukták. A ferrarai d'Este bíboros közbenjárására szabadult ki, ezután neki dolgozott. 1540-ben ismét Franciaországba utazott, s Fontainebleau-ban elkészítette a Neptunt egy földistennővel ábrázoló arany sótartóját, ez az egyetlen hiteles nemesfém műve, ami fennmaradt. 1542-ben francia alattvaló lett. 1543-44-ben mintázta a fontainebleau-i kastély bejárata fölé a vadászó Dianát ábrázoló bronz lunettát (Diana de Poitiers, a király kegyencnője tiszteletére). 1545-ben hazatért Firenzébe, s Cosimo Medici megbízásából alkotta legismertebb szobrát, a bronz Perseust, aki magasra tartja a Gorgó levágott fejét; manierista stílusa e technikailag is bravúros műben érvényesült a legjobban. Elkészítette a nagyherceg mellszobrát is, ez, akárcsak Apolló, Hyacinthus és Narcissuss című három márványszobra Firenzében látható. 1558-ban kezdett önéletrajzához, amelyet 1562-ben fejezett be. Hírnevét elsősorban ez az önéletírása alapozta meg, amely először 1728-ban jelent meg olaszul, majd számos más nyelven. Hamar népszerű lett, ami köznapi, irodalmiaskodás nélküli nyelvének és őszinte hangvételének köszönhető. Túlzásai és hetvenkedései dacára hiteles dokumentum, ezért Cellini egyéniségét sokkal jobban ismerjük, mint bármely kortársáét. A teljes szöveg magyarul 1957-ben jelent meg Füsi József fordításában. Az ötvösségről és szobrászatról is írt egy értekezést.

[7]

1689. február 13.

III. (Orániai) Vilmos trónra lép Angliában

Kereken nyolc hónappal azután, hogy az angol parlament segítségért fordult, hozzá, III. (Orániai) Vilmos, Hollandia helytartója feleségével, II. (Stuart) Máriával, II. Jakab, az elszökött király leányával együtt trónra lép Angliában. A királyi párt két hónappal később koronázzák meg. A "Bill of Rights" elnevezésű törvényben, mely az angol alkotmánytörténet egyik legfontosabb dokumentuma, III. Vilmos elismeri a parlament jogát az adók megszavazására és biztosítja a szólásszabadságot. Az Isten kegyelméből eredeztetett abszolút királyságot a parlamenttől függő alkotmányos királyság váltja fel. A vértelen "dicsőséges forradalmat" egy évvel korábban a trónörökös váratlan születése indította el, ami azzal fenyegetett, hogy az anglikán vallású ország hosszú időre egy katolikus dinasztia uralma alá kerülhet. A parlament két nagy pártja, a whigek és a toryk, III. Vilmost hívta Angliába ("a protestáns vallás és a szabad parlament érdekében"). II. Jakab király Franciaországba menekült.

[8]

1883. február 13.

Meghal Richard Wagner német zeneszerző

69 éves korában, Velencében meghal Richard Wagner német zeneszerző. Művészi alkotó tevékenysége a `Gesammtkunstwerk` általa megszabott követelményének felel meg; ez az egyes művészeti ágak szoros kapcsolatát jelenti (hangművészet, költészet, színjátszás, tánc, festészet, építészet). Operáiban egyesítette a természetmisztikát, a romantikus megváltásvágyat és a nemzeti pátoszt; a szöveget is maga írta. A meghiúsult 1848-as forradalomból kiábrándult, a világtörténetet, mint utolsó ítéletet ábrázolta és bemutatta a sorsszerű vészterhes kényszereket. Zeneileg az emlékmotívumot vezérmotívummá fejlesztette. A tervei alapján készült bayreuthi `színpadi ünnepi játékok házával` megteremtette azt a helyet, ahol a `totális műalkotást` meg tudta valósítani.

[9]

1945. február 13.

A szovjetek elfoglalják Budát

Hitler 1944-ben Budapestet `erőddé` nyilvánította, amelyet `háztól házig` kell védeni. A szovjet csapatok gyűrűje 1944. december 24-26-án zárult be a főváros körül. Az ostromlók 1945. január 18-án foglalták el Pestet, február 13-án pedig Budát: ezzel befejeződött a főváros bevétele. A szovjet erők (hivatalosan) Budapestet nem `felszabadították` hanem ellenséges városként `bevették`.

[10]

1948. február 13.

Új kormánykitüntetést alapítanak, a Kossuth-díjat.

[11]

1948. február 13.

Kormányküldöttség utazik Moszkvába

Magyar kormányküldöttség utazik Moszkvába Tildy Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettesek vezetésével. Február 18-án aláírják a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt.

[12]

1972. február 13.

Befejeződik Szapporóban a téli olimpia

A legnagyobb meglepetés a nyugatnémet Monika Pflug, aki aranyérmet szerez 1000 m-es gyorskorcsolyázásban. 500 m-es férfi gyorskorcsolyázásban, akárcsak 1968-ban is, Erhard Keller szerez aranyérmet az NSZK-nak.

[13]

1974. február 13.

Szolzsenyicint kutasítják hazájából

Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin szovjet írót és a rendszer kritikusát február 12-én letartóztatják és egy nappal később kiutasítják a Szovjetunióból. Az író már 16 éve bírálja a Szovjetunióban uralkodó politikai állapotokat "Ivan Genyiszovics egy napja" című írásának megjelenése (1960) óta egymást követték a tilalmak és üldöztetések. "A pokol tornácán" (1968) és "Rákpavilon" (1963-1967) című könyveiért, amelyek a Szovjetunióban meg sem jelenhettek, Szolzsenyicin 1970-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Szolzsenyicinhez hasonlóan nyilatkozik meg mind több szovjet író, amiért Moszkva elnyomja és üldözi őket. A Kreml most Szolzsenyicin kiutasításában látja azt a lehetőséget, hogy a disszidenst a Szovjetunióban megfossza közönségétől és megnyugtassa a nyugati kritikusokat. Az író kiutasítása utáni első napokat barátjánál, Heinrich Böll nyugatnémet írónál tölti, s később az USA-ban telepedik le. Szolzsenyicin, aki 1918. december 11-én született Kiszlovodszkban, matematikatanár és tiszt volt a második világháborúban. A háború után letartóztatták, s 1953-ig egy munkatáborba internálták; 1957-ben rehabilitálták.

[14]

1984. február 13.

Csernyenkót választják az SZKP főtitkárának

A február 9-én elhunyt Jurij Vlagyimirovics Andropov helyébe az SZKP főtitkára Konsztantyin Usztyinovics Csernyenkót választják, aki 1911. szeptember 24-én született Bolsaja Tyeszben, Szibériában. Hamarosan a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke is ő lesz. Általános az a felfogás, hogy Csernyenko megválasztása kompromisszum, átmeneti megoldás a Szovjetunió párt- és állami apparátusának fiatalítása útján, hiszen a Kreml új feje már hivatalba lépésekor is sokat bajlódott egészségével. Az új főtitkár eddig elsősorban pártszervezőként és vezető ideológusként dolgozott. Csernyenko elődjének, Andropovnak Brezsnyev utódjául való megválasztása után alig 15 hónappal, február 9-én 69 éves korában elhunyt. Rövid hivatali ideje alatt a szovjet Állambiztonsági Bizottság, a KGB egykori elnöke következetesen folytatta elődje, Brezsnyev bel- és külpolitikáját. 1982 decemberében tisztogatási akciót indított, amelynek során a kormányzati és a gazdasági apparátus több száz funkcionáriusát kicserélték. Az állam csúcsán fontos pozíciókat bízott a KGB-beli bizalmi embereire. Külpolitikai téren Andropov meglepetést keltett látványos leszerelési javaslataival, azzal az ajánlattal, hogy a szovjet SS-20-as rakéták számát a francia és a brit atomrakéták számáig csökkentik, ha az Egyesült Államok lemond a Pershing-2 típusú rakéták és a robotrepülőgépek (a NATO kettős határozata) nyugat-európai telepítéséről (1985. III. 11.). 1983 júliusában fogadta Helmut Kohl szövetségi kancellárt és leszerelési kérdésekről tárgyalt vele; hivatali ideje alatt Kohl volt az egyetlen nyugati kormányfő, akivel találkozott.

[15]

1988. február 13.

Reformokat kíván a Közös Piac működése

Az Európai Közösség államainak 12 kormányfője 38 órás tárgyalás után megállapodott Brüsszelben agrárpolitikai reformok egész sorában és döntést hozott a pénzügyi rendszer döntő jelentőségű megváltoztatásáról: a mezőgazdasági túltermelés visszaszorításáról és a tagországok közötti terhek igazságosabb elosztásáról. A mérsékeltebb hozzájárulást fizető Nagy-Britannia különleges státusát továbbra is fenntartják. Nagy-Britannia tanúságot tett kompromisszumkézségéről, kész növelni a költségvetéshez való hozzájárulása összegét, de csak átmeneti jelleggel. Megállapodtak abban, hogy 1992-re megteremtik az egységes belső piacot. Az 1992 utáni egységes Európa tagjaitól nem csekély erőfeszítéseket fog követelni a nagy célok érdekében, s ez a politikai viszályok szabdalta Anglia gazdaságát nagy feladatok elé állítja (szakszervezetek, privatizálás stb.).

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma