Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 23
22 találat
[1]

1169. május 23.

Az első normann hódítók partraszállnak Írországban

[2]

1294. május 23.

Borsa nembeli Loránd erdélyi vajda megállapodik a váradi püspökség Fenes nevű várának védőivel az ostromlott vár feladásáról

[3]

1372. május 23.

I. (Nagy) Lajos esküvel biztosítja IV. Károly német-római császárt, hogy nem tart igényt a Luxemburgok birtokaira

[4]

1430. május 23.

Burgund seregek elfogják Jeanne de Arc-ot, majd foglyukat Angliába küldik

[5]

1439. május 23.

Német és magyar polgárok viszálya zavargássá változik Budán

Budán - az éppen ülésező országgyűlés helyszínén - zavargás tört ki. A fegyveres zendülés oka, a város német és magyar polgársága közötti viszály, több évtizedes múltra tekintett vissza. A város vezetése a német távolsági kereskedők kezében volt, velük szemben egyre határozottabban lépett fel a hatalom megosztására törekvő magyar párt. A német tanácsurak a magyar lakosság igényeinek leszerelésére a Nagyszombatról Budára költözött, magyar származású Farkas Lászlót, a nürnbergi Kamerer Ulrik vejét választották meg bírónak. A magyarok élén álló György deákot pedig saját híveivel üldöztették el a városból. A magyar párt új vezetőjét, János ötvöst titokban elfogatták, megkínozták, majd meggyilkolták, a holttestet pedig a Dunába dobták. Miután testét az ár partra vetette, elszabadultak az indulatok. A feldühödött magyar polgárok a város szőlőiben dolgozó napszámosokkal a német kereskedők házaira támadtak - a szintén gazdag zsákmányt kínáló olasz boltok ugyanakkor sértetlenek maradtak. A mozgalmat leverték, a város vezetősége azonban átalakult: a tanácsot ettől kezdve 50-50 magyar és német polgárból álló testület választotta. A tanácstagok fele magyar, fele német volt, a bírói tisztet egyik évben magyar, másik évben német viselte. A felkelés hatása az országos politikában is érezhető volt: az országgyűlésen megjelent köznemesség idegenellenes javaslatait a budai fegyverzajban a király és környezete nem merte visszautasítani. Így azok bekerültek Albert törvényébe.

[6]

1498. május 23.

Firenzében máglyán elégetik Savonarolát

Girolamo Savonarola 1452. szeptember 21-én született Ferrarában Az európai hírű ferrarai egyetemen a szabad művészetekből doktorált, de az orvosi kart már félbehagyta. Egyes források szerint szerelmi csalódás fordította a szerzetesi élet felé, mások szerint az Itália-szerte tapasztalt erkölcsi romlottság. 1475-ben belépett a dominikánus rendbe, 1482-ben került Firenzébe. A Szent Márk kolostor lektoraként a kolostorban és városszerte prédikált is, ekkor azonban még nem volt jó szónok és nem keltette fel a tömegek érdeklődését. Kudarca miatt egy hegyvidéki kisvárosba, San Giminianóba utazott, ahol egyszerű életvitele, őszinte beszédei hamarosan népszerűvé tették. Hírneve egyre nőtt, sokan már szinte szentként tekintettek rá, amikor 1489-ben ismét Firenzébe hívták. Kolostora, ahol 1491-ben perjellé választották, az egyház eredeti tisztaságát, a visszaélések megszüntetését, az egyházi reformokat és a társadalmi megújulást követelő igehirdetések színtere lett. Savonarola kipellengérezte a "Nagyszerű" Lorenzo de Medici erkölcstelen életmódját is, aki ezért száműzni akarta, ám betegsége megakadályozta ebben. Halálos ágyához ellenfelét hívta, de mivel nem bánta meg bűneit, Savonarola nem oldozta fel. A szerzetes ezután szétosztotta a kolostor vagyonát a szegények között és a domonkos rend régi életformáját, a koldulást választotta. Tüzes szónoklataiban támadta a pápaság intézményét, amikor 1494-ben VIII. Károly francia király Itáliába vonult, hálaadó misét mondott, mert így tisztul majd meg a bűnös állam. A franciák megérkezése után négy évig Firenze korlátlan ura lett. Igazságosabbá tette az adókat, betiltotta a szerencsejátékot, az uzsorát; üldözte a prostitúciót és a fényűzést. A Messiás közeli eljövetelét hirdetve máglyára dobatta a kockajátékokat, a nők szépítőszereit és a gyerekjátékokat, de a máglyákon hamvadt el számtalan könyv és festmény is. VI. Sándor pápa egyre veszélyesebbnek ítélte Savonarolát. Megpróbálta lefizetni, majd bíborossá kinevezni, ám nem járt sikerrel. A pápa végül kiközösítette Firenzét, s amikor felszólította az európai uralkodókat a firenzei kereskedők vagyonának elkobzására, a gazdag polgárok java és a hitében csalódott, a háborútól elszegényedett köznép Savonarola ellen fordult. A pápai ítészek skizmával (egyházszakadással), világi hatalom felhasználásával és eretnekséggel vádolták meg, ő a kínpadon mindent bevallott. Tagjai közül egyedül jobb karja maradt épen, hogy vallomását aláírhassa. Savonarolát és két társát 1498. május 23-án égették meg máglyán, ott, ahol egykor ő vetette tűzre a kincseket. Halála után valóságos kultusza támadt, napjainkban felmerült szentté avatásának gondolata is.

[7]

1618. május 23.

Kitör a harmincéves háború

Amikor a császári tanácsosokat, Regents, Martinitz és Slavata hivatalnokokat kidobják a kancellária ablakából a prágai Hradzsinban, ez adja meg a jelt a cseh rendeknek a II. Ferdinánd cseh király elleni felkelésre. A protestáns nemesség az 1617 óta kormányzó uralkodó rekatolizációs politikája ellen tiltakozik. 1609-ben II. Rudolf császár (1612. VI. 13.) „Felséglevelében” biztosította a cseh rendek számára a szabad vallásgyakorlatot. A katolikus cseh király nem veszi figyelembe ezeket a jogokat és ez váltja ki a katolikusok és protestánsok közti összeütközéseket. A túlkapások ellen védekezésül a cseh rendek gyűlést hívnak egybe, amelyen egy 30 főből álló kormányt választanak, és saját hadsereget állítanak fel. A felkelők azon fáradoznak, hogy kapcsolatokat vegyenek fel az evangélikus német birodalmi fejedelmekkel. A Habsburg-területeken belüli konfliktus, ezáltal német birodalmi üggyé szélesedik.

[8]

1786. május 23.

Benyovszky Móric életét veszti a franciák ellen

A gróf Verbóban született 1741. szeptember 20-án. 1767-ben részt vett a királyellenes lengyel nemesi mozgalomban, orosz fogságba esett, s Kamcsatkára száműzték. 1771-ben megszökött, s akkor kezdődtek kalandos utazásai, amelyek során eljutott a dél-kínai Macaóra, majd végül Madagaszkár szigetére. Ott francia megbízásból megalapította a Louisburg nevű telepet, ahol 1776-ban a bennszülöttek királyukká választották. Helyi vádaskodások miatt lemondott és hazatért Magyarországra. Később Amerikában hajózott, majd kereskedők megbízásából visszatért Madagaszkárra. Ott a francia kormányzó csapatot küldött ellene, s az ütközetben életét vesztette. Kalandjait emlékiratokban örökítette meg. Benyovszky történelmi szerepét máig vitatják mind a történészek, mind a földrajztudósok. Gvadányi József verses elbeszélést írt róla, magyarul Gaál József, Radó Vilmos és Rónaszegi Miklós, németül Kotzebue és Mühlbach dolgozta fel színes életét. Doppler Ferenc 1847-ben operát írt róla.

[9]

1831. május 23.

Kivégzik Ciro Menotti olasz hazafit

Gazdag gyáros volt Modenában, amikor 1831-ben Itália-szerte forradalom tört ki. Néhány társával együtt azt tervezte, hogy IV. Ferenc modenai herceget egész Itália királyává tegye. A herceg azonban, aki tudott erről, midőn a terv meghiúsult, az összeesküvőket megtagadta és Menottit is halálra ítélték és felakasztották. 1879-ben Modenában a régi hercegi palota előtt szobrot emeltek emlékének.

[10]

1861. május 23.

Megszületett Rippl-Rónai József festő

A posztimpresszionizmus legkiemelkedőbb magyar képviselője Kaposvárott született. 1881-ben a budapesti egyetemen gyógyszerészmesteri oklevelet szerzett, majd grófi családnál nevelő volt, emellett autodidaktaként festett. 1884-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián tanult. 1887-ben ösztöndíjjal Párizsba került, ahol Munkácsy tanítványa volt. Eleinte erősen a mester hatása alatt állt, később kapcsolatot keresett a pont-aveni festők körével, velük együtt állított ki grafikai alkotásokat. 1900-ban Budapestre költözött, és rövid idő múlva állandó kiállítója lett a fővárosi tárlatoknak. Tíz évig tartott az úgynevezett fekete korszaka, amikor képein ez a szín főszerepet játszott. Az aláfestés nélküli vásznakon gyakran szénnel rajzolta fel a formákat, amelyeket híg színekkel töltött ki. E korszak első jellegzetes alkotásai az Ágyban fekvő nő és az Öreganyám, ez utóbbi Gauguin tetszését is kivívta. Kaposvári letelepedése (1902) után a jellegzetes kisvárosi élet jelent meg a vásznain. Képei Kaposvár tipikus alakjait, családjának és ismerőseinek szokásait ábrázolták. Új portréstílusa az I. világháború után fejlődött ki, ennek legmegfelelőbb kifejezőeszköze a pasztell volt. Legismertebb festményei: Apám és Piacsek bácsi, Móricz és Babits arcképe, valamint a Pirossapkás önarckép. A MIÉNK Művészcsoport egyik megalapítója volt, művészeti írói tevékenysége is jelentős. Szülővárosában halt meg 1927. november 25-én. Számos műve a Magyar Nemzeti Galériában, önarcképe a firenzei Uffiziben található.

[11]

1863. május 23.

Ferdinand Lassalle megalapítja az Általános Német Munkásegyletet

Lipcsében 11 város 12 küldötte megalapítja az Általános Német Munkásegyletet (ADAV); első elnöke Ferdinand Lassalle lesz. Az egylet célja „a német munkásrend szocialista érdekeinek képviselete”. Nagy-Britanniában már a XIX. század eleje óta, a fokozódó iparosítás és a munkásosztály elnyomorodása következtében számos politikai szervezet jön létre, amely már az 1848-as forradalmi események előtt is az első szakszervezeti összefogáshoz és a munkásosztály nagy részének egységes fellépéséhez vezetett. 1847-ben, Londonban megalapították a Kommunisták Szövetségét – Karl Marx és Friedrich Engels számukra fogalmazza meg a „Kommunista Kiáltvány”-t, a munkásság első alapvető politikai programját. Németországban ennek ellenére csak az 1860-as években erősödik meg a munkásság politikai mozgalma, amely szorosan kötődik Ferdinánd Lassalle személyéhez. A boroszlói zsidó kereskedő fia 1859-ben „Az olasz háború és Poroszország feladata” című röpirattal lépett a politika porondjára. Agitációba csak 1862-től kezdett, amikor feloszlatták a porosz képviselőházat. „Az alkotmány ügyéről” című előadásában hangsúlyozta, a munkásságnak az általános választójog útján kell kiharcolnia politikai jogait. Tőle származik tehát az újonnan alapított Általános Német Munkásegylet elsőrendű célkitűzése: az általános, egyenlő és közvetlen választójog kivívása. Marx és Engels mellett a korai munkásmozgalom legfontosabb alakja a nagy gyakorlati érzékkel bíró Lassalle volt.

[12]

1871. május 23.

Jaroslaw Dabrowski lengyel tábornok hősi halált hal

Részt vett az orosz fennhatóság elleni 1863-1864. évi lengyel felkelés katonai előkészítésében és szervezésében. A cári hatóságok fogságából sikerült Franciaországba szöknie, s a lengyel emigráció baloldali csoportjának egyik vezéralakja lett. 1871-ben a párizsi kommün fegyveres erőinek főparancsnokává nevezték ki, a barikádokon hősi halált halt.

[13]

1887. május 23.

Véget ér a Vatikán-Németország vita

16 évvel az első egyházellenes intézkedések után - ezeket a porosz és a birodalmi kormány hozta, és később az ún. kultúrharchoz és összeütközésekhez vezettek - a viszály megegyezéssel ért véget. XIII. Leó pápa bejelenti, hogy Németországban az állam és a katolikus egyház közötti vita hivatalosan is befejeződik. A megegyezés előzménye volt, hogy Otto von Bismarck birodalmi kancellár néhány fontosabb `kultúrharctörvényt` visszavont. Azonban az oktatás-felügyeleti törvény, a polgári házasság kötelező bevezetése, a jezsuitaellenes törvény, a szószékparagrafus továbbra is érvényben marad. Röviddel a császárság megalapítása után (1871. XII. 10.) Bismarck az egyház és az állam szétválasztását azzal a céllal kezdte el, hogy a katolikus egyház befolyását a protestáns Poroszországban megtörje.

[14]

1906. május 23.

Meghal Henrik Ibsen norvég író

A modern drámatörténet egyik meghatározó egyénisége 1828. március 20-án született Skien-ben. 1851-ben a bergeni, majd a christianiai (oslói) Nemzeti Színház rendezője, 1857-től igazgatója volt. Darabjainak mérsékelt sikere miatt elhagyta hazáját: 1864-ben Olaszországba utazott, majd Drezdában telepedett le, végül 1891-ben hazatért. Élete utolsó szakaszában hazája ünnepelt, Európa-hírű írója lett, 70. születésnapját Norvégiában szinte nemzeti ünnepként tartották meg. 1900-ban agyvérzés érte, ettől kezdve sokat betegeskedett. A világhírt életműve első korszakában született két romantikus, történelmi témájú drámai költeménye hozta meg számára, a Brand (1866) és a Peer Gynt (1867). Pályája derekán születtek társadalmi színművei, amelyekkel a műfaj megújítója, az ún. analitikus dráma megteremtője lett: a Nóra (eredeti címe Babaszoba) (1879), A vadkacsa (1884) és a Rosmersholm (1886). Már az e műveit is jellemző, a közbeszédhez közelítő dialógustechnikája öregkori drámáiban, így a Hedda Gablerben (1890) és a Solness építőmesterben (1892) még fontosabb szerepet kapott. Nevéhez fűződött a polgári dráma és a realisztikus színjátszás szintézisének megteremtése: hatását a századvég és a századforduló minden jelentős nyugati drámakísérlete magán viselte. Ibsen hősei az `örök emberi` erkölcsi törvényének és a kicsinyes polgári életforma, a komfortizmus összeütközésében vergődnek; Nórája, Peer Gyntje, Solness építőmestere az egyetemes kultúrkincsben egy-egy emberi magatartásforma jelképes alakjaivá váltak. Érett műveinek központi témája: előnyben kell-e részesíteni az igazsággal szemben a hazugságot, amely lehetővé teszi a megmaradást, vagy fel kell áldozni az életet az eszméért?

[15]

1912. május 23.

A vérvörös csütörtökön tüntetések zajlanak

1912. május 23-ára az MSZDP Tisza házelnökké választása és a véderőjavaslat ellen politikai tömegsztrájkot hirdetett. A május 23-i csütörtökön mintegy 100 ezer fővárosi és környékbeli munkás vonult az utcákra. A tüntetéseknek hat halálos áldozata volt - köztük egy rendőr. A `vérvörös csütörtök` mély benyomást tett a közvéleményre, mert ilyen hevességű tömegtüntetésre ekkor került sor először. A munkáspárt ezúttal első ízben nem egyedül lépett fel, hanem a függetlenségi ellenzékkel, polgári radikálisokkal szövetségben.

[16]

1915. május 23.

Olaszország hadat üzen az Osztrák-Magyar Monarchiának

[17]

1923. május 23.

Magyarország felveszi a népszövetségi kölcsönt

A Jóvátételi Bizottság elvileg hozzájárul, hogy Magyarország pénzügyi kölcsönt kapjon. Bethlen István kormánya 1922 végétől az egyre jobban elhatalmasodó infláció megfékezésére egy nagyobb összegű külföldi államkölcsön megszerzésén tevékenykedett. A kölcsön felvételének előfeltétele volt a jóvátétel fizetése érdekében lekötött állami bevételek zálogjogának feloldása. Bethlen kormányfő 1923 áprilisában pénzügyminiszterével Londonban, Párizsban és Rómában tárgyalt ez ügyben. A magyar kormány 1923. Április 6-án a Jóvátételi Bizottságtól 40-50 millió aranykorona rövid lejáratú és 550-650 millió aranykorona hosszú lejáratú kölcsönt kért. Az eredetileg jóváhagyott összeg egy részét a jóvátétel rendezésére kellett volna fordítani, végül Angliának sikerült elérni, hogy a 250 millió aranykoronában (20 évre) megállapított nemzetközi kölcsönt teljes mértékben a gazdaság stabilizálására használhassa fel a kormány. Ugyanakkor Magyarország vállalta, hogy gazdasági életét két és fél esztendő tartamára a Népszövetség ellenőrzése alá helyezi. 1924-ben létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot, amelyet a bankjegykibocsátás monopóliumával ruháztak fel. 1924 júniusában megszüntették az inflációt. A korona stabilizációs árfolyamát az angol fonthoz kötötték (1 font = 346 000 korona, 1 aranykorona = 17 000 papírkorona). A népszövetési kölcsön folyósítása 1924 júliusában kezdődött; a 307 millió aranykorona névértékű összeg több mint felét - 170 milliót - Anglia, a másik felét további hat ország - főként az Egyesült Államok, Olaszország és Svájc - nyújtotta.

[18]

1936. május 23.

Meghal Henri Francois Joseph de Régnier francia költő

A szimbolizmus egyik vezéralakja Honfleur-ben született 1864. december 28-án. Leghíresebb szimbolista kötete az Aréthuse, illetve a Póri és isteni játékok. Régi és regényes költemények című kötete a szabad verses korszakának kiemelkedő darabja, míg Agyag medáliák című művével visszatért a klasszikus verseléshez. Cselekményes történelmi és szerelmes regényeket is írt: Az éjféli nász, Hazajáró múlt, Aki félt a szerelemtől, A szerelem iskolája. A francia fővárosban érte a halál.

[19]

1951. május 23.

Kína annektálja Tibetet

A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya és a tibeti helyi kormány egyezményben rögzítette, hogy a területet kínai fennhatóság alá helyezi. A megállapodás kimondta, hogy a fennálló tibeti rendhez Kína nem nyúl, s a tibeti-szikkimi határra menekült dalai láma is visszatért Lhászába. Azonban Peking belekezdett Tibet modernizálásába - és `elkínaiasításába`. `A világ tetején` akkor lényegében még rabszolgaság volt, ugyanakkor a kínaiak felállították az egyedüli hatalmat gyakorló pártapparátusokat. Az ellenállás nem maradt el, majd 1959-ben felkelésbe torkollott. A dalai láma szerint a felkelés leverésekor 200 ezer ember halt meg, s az uralkodó másodszor is menekülni kényszerült.

[20]

1960. május 23.

Izrael bejelenti Adolf Eichmann letartóztatását

A nácik veresége után Adolf Eichmann amerikai hadifogságba került, de sikerült megszöknie, s négy évig gazdálkodott álnéven Németországban. 1950-ben Ricardo Klement néven Argentínába költözött, családja 1952-ben követte. 1957-ben interjút adott Willem Sassen holland újságírónak, feltárva zsidógyűlöletének belső rugóit. 1959-ben Buenos Aires egy külvárosába települt és a Mercedes-Benz gyárban dolgozott. Az őt lankadatlanul kereső izraeli Moszad feleségét felismerte, azt azonban már nehezebb volt megtudniuk, valójában ki is Ricardo Klement. Lesből készült fotók, s egy házassági évfordulós virágcsokor nyomán azonosították, majd 1960. május 11-én az argentin hatóságok tudta és engedélye nélkül elrabolták.

[21]

1988. május 23.

Lemond Kádár

A háromnapos rendkívüli pártkonferencia befejezése után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mélyreható változásokról hozott döntést, amelyek a párt legfelső vezetését is érintik. Kádár János, aki hosszú időn keresztül főtitkár volt, visszalépett, és helyette Grósz Károly miniszterelnök lett a párt új vezetője. A kommunista párton belüli pozíciók jelentős részét reformpárti politikusokkal töltötték be. Alapvető változások történtek a párt Politikai Bizottságában, amelynek létszáma az eddigi 13 főről 11-re csökkent. Itt nyolc konzervatívként számon tartott politikus vált meg funkciójától. Más reformpárti politikusok mellett újonnan beválasztották a Politikai Bizottságba Pozsgay Imrét – a Hazafias Népfront főtitkárát –, aki a liberalizálás legfőbb hívének számított. A rendkívüli pártkonferencia állást foglalt az állam és a párt feladatainak határozottabb szétválasztásáról, és az önkormányzatok jelentőségének megnöveléséről. Az új pártvezető új takarékossági programot hirdetett meg az adósságok csökkentésére; eredménytelenül.

[22]

1990. május 23.

Megalakul az új kormány

Az országgyűlés elfogadta a kijelölt miniszterelnök, Antall József által beterjesztett kormányprogramot, mely legfőbb feladatának az infláció csökkentését, a külföldi eladósodás megállítását jelöli meg. A kormány elnökét a legerősebb párt, az MDF adta, tagjait a vele együtt kormánykoalícióra lépett FKgP és KDNP.

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma