Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 10
34 találat
[1]

843. augusztus 10.

Véglegesen feloszlatják a Frank Birodalmat

A 840-ben elhunyt Jámbor Lajos császár fiai a verduni szerződésben megegyeznek a Frank Birodalom nyugati, középső és keleti részekre való felosztásáról: I. Lothar - aki nem tudta érvényre juttatni a birodalmi egység gondolatot - megtartja a császári címet, Itália mellett megkapja a Rajna, Maas és Rhőne között elterülő részt, Német Lajosé lesz a Keleti Frank Birodalom, Kopasz Károlyé pedig a Nyugati Frank Birodalom. I. Lothar, Német Lajos és a 838-ban elhunyt I. Pippin 833-ban fellázadtak apjuk ellen, és megfosztották trónjától, mert Jámbor Lajos császár a második házasságából származó fiát, Kopasz Károlyt is be akarta vonni az öröklésbe. Mivel az a veszély állt fenn, hogy így Lothar kezében túl nagy hatalom összpontosul, Lajos és Pippin 834-ben visszaadták a császári címet Jámbor Lajosnak. Lothár királysága 855-ben bekövetkezett halálakor tovább osztódott három fia között.

[2]

955. augusztus 10.

I. Ottó győzelmet arat a magyarok felett Lech mezőnél

Az ütközet közvetlen előzménye volt, hogy a magyarok Augsburg városát kezdték ostromolni. A települést Ulrik püspök védte. A könnyűfegyverzetű harcosok azonban egy erős falakkal rendelkező várossal találták magukat szembe. A régészeti kutatásokból kiderült, hogy a késő-római városfal 2,50 m széles, valószínűleg 8-10 m magas volt. Síkjából széles bástyák ugrottak ki, ugyanakkor minden bizonnyal az egy-két helyen megfigyelt cölöp-kiegészítések jelenthették a gyenge pontokat. Ottó király a város felmentésére összehívta csapatait. Az összecsapás a várostól északnyugatra, a Lech folyó bal parti mezején zajlott le.
A két sereg létszámát a megfelelő adatok hiányában nem lehet pontosan meghatározni. A legújabb kutatások szerint a németek 4000, míg a magyarok 6-8000 fegyverest számolhattak. Ottó számíthatott a bajorokon, szászokon, svábokon, frankokon kívül a csehek segítségére is. A frankok élén Vörös Konrád állt, aki személyesen is kivette részét a küzdelemben. A német hadvezetés a sereget a könnyebb irányíthatóság végett "légiókba" osztotta. Az ütközetet végül több tényező döntötte el. Kezdetben a magyar csapatok egy része több "légió" felett diadalmaskodott, elfoglalta az ellenséges tábort, és a katonák hozzákezdtek a zsákmány összegyűjtéséhez. Konrád azonban összeszedte a szétszórt haderőt, és váratlanul a fosztogató magyarokra támadt. Ez teljesen megzavarta a magyarokat, akik a pánikszerű menekülést választották. A Bulcsú vezette másik magyar hadtest a magyar táborba való visszavonulás mellett döntött. Ráadásul az eső is eleredt, így az íjjakat nem lehetett használni. Ekkor indított támadást Ottó a magyarok ellen, akik közelharcban próbálták felvenni a küzdelmet. A mocsaras patak következtében azonban helyzetük kilátástalanná vált.
Nem sikerült tehát megvalósítani a magyar taktikát: az ellenséges csapatok egyrészt nem szóródtak kisebb csapatokra (ezt általában a színlelt megfutamodással tudták elérni), másrészt a táborban zsákmányoló magyarok komoly veszteségeket szenvedtek. A fogságba esettek közt volt a magyarok három fővezére Bulcsú, Lehel és Súr. Ottó azonban nem ismert irgalmat, a harcosokat bitófán végeztette ki Regensburgban. Így tette világossá mindenki számára, hogy a továbbiakban nem tűri a magyarok betöréseit.

[3]

1279. augusztus 10.

IV. László kiadja a kun törvényeket

IV. (Kun) László édesanyja Erzsébet kun származású volt. A fiatal uralkodó igen jól érezte magát a kunok között, kun szeretőket tartott, feleségét, Izabellát (Erzsébetet), I. Károly nápolyi király leányát eltaszította magától. Ezt már a pápai udvar sem tűrhette, ezért Fülöp fermói püspök személyében legátust küldött, hogy az uralkodót jobb belátásra bírja. Fülöp drasztikus változásokat akart elérni a kunok ellen, ez azonban ellenkezett a magyar király elképzelésével. Végül augusztus 10-én László kiadta a kunokra vonatkozó törvényeket, amelyeket a júliusi tétényi végzés alapján fogalmazott meg (azaz nem voltak annyira szigorúak). Ennek értelmében a kunoknak fel kellett hagyniuk a pogány bálványok tiszteletével, és fel kellett venniük a keresztséget. Nem lakhatnak sátrakban, nem ölhetnek keresztényeket, igyekezniük kell, hogy a keresztények szokásait kövessék. A törvények kiadása azonban tovább mélyítette az ellentéteket a király és a legátus között. Ez odáig vezetett, hogy Fülöp október elején kiközösítette az uralkodót. László kísérletet tett ugyan, hogy a legátus megváltoztassa álláspontját (elfogatta és a kunok kezére adta), de végül belátta, hogy a Szentszékkel nem szállhat szembe. A következő év elején kibékült Fülöppel és feleségét is visszavette.

[4]

1480. augusztus 10.

A törökök elfoglalják Otranto városát

[5]

1510. augusztus 10.

Pestisjárvány tör ki Magyarországon

[6]

1532. augusztus 10.

Kőszeg, Bécs bástyája

Szulejmán szultán 1529. évi kudarcát követően 1532-ben ismét Bécs ellen indult. Ezúttal azonban nem a bevett dunai útvonalakon, hanem a Dunántúlon keresztül nyomult előre - egészen Kőszeg váráig. A néhány százfős őrség Jurisics Miklós vezetésével huszonöt napig ellenállt a szultán haderejének, aki ezt követően már nem vállalkozott az időközben Bécs alatt felsorakozó, 80 ezer főnyi keresztény sereggel való összecsapásra.

[7]

1543. augusztus 10.

I. Szulejmán elfoglalja Esztergom várát

[8]

1566. augusztus 10.

Képrombolási mozgalom indul a Németalföldön

A flandriai textilipar vidéki településein az ellenreformáció reakciójaként kitör a képrombolás, amely átterjed Gentre, Antwerpenre és az északi tartományokra is. A rombolásnak több száz templom és kolostor esik áldozatul. A `bálványrombolók` élén prédikátorok állnak, akiket fegyveres kíséret véd.

[9]

1656. augusztus 10.

Meghal Piccolomini, a császárhű generális

A Habsburgok szolgálatában álló olasz származású Ottavio Piccolomini hadvezér és birodalmi fejedelem, Amalfi hercege 56 éves korában meghal Bécsben. A harmincéves háború idején, 1627-ben lett Albrecht von Wallenstein testőrségének kapitánya. Ő árulta el a császári udvarnak Wallenstein titkos, a császári politikával ellenkező terveit, s kapott megbízást Wallenstein elfogására (1634. II. 25.).

[10]

1664. augusztus 10.

A vasvári béke után Magyarország megosztott marad

A vasvári béke zárja le a Török Birodalom és a császár között 1663-ban kirobbant háborút. I. Lipót elismeri a török gyámkodást Erdély felett, Magyarország megosztott marad. Mióta a mohácsi csatában (1526. VIII. 29.) a törökök győzelmet arattak a magyar királyság felett, Magyarország egy része a Török Birodalomhoz tartozik, másik része azonban `királyi` Magyarországként él tovább. Ausztria és a Török Birodalom állandó harcban áll a Balkán feletti uralomért. Lipót győzelmet aratott a törökök felett, de magyar szempontból kedvezőtlen békét kötött. A húszéves fegyverszünet birodalmi megközelítésben azonban kiegyenlítette a politikai hátrányokat.

[11]

1792. augusztus 10.

A francia forradalom a királyság ellen fordul

A sans-culotte-ok - miközben Franciaországot és a forradalmat az idegen hatalmak intervenciója fenyegeti - megostromolják a Tuileriákat. A Franciaország és Ausztria között kialakult hadiállapot (1792. IV. 20.) és az ennek következményeként adódó francia katonai vereségek, valamint Károly Vilmos braunschweigi herceg koblenzi nyilatkozata (1792. VII. 25.), amelyben felszólítja Párizs városát, hogy engedelmeskedjék a királynak, radikalizálja a forradalmat és összecsapáshoz vezet a külső ellenséggel összejátszó monarchiával. Augusztus 10-re virradó éjszaka a sans-culotte-ok az addigi városi vezetés helyére a forradalmi községtanácsot helyezik. Délelőtt a sans-culotte-ok és önkéntesek a külvárosokból benyomulnak Tuileriákba, s kényszerítik a törvényhozó gyűlést, hogy XVI. Lajost hivatalából felmentse. Augusztus 13-án, a francia királyt és családját a Temple börtönépületébe internálják. A Tuileriák ostroma után a törvényhozó gyűlés elhatározza, hogy az általános választójog alapján konventi választásokat ír ki. A forradalmi községtanács új erőként jelentkezik. Eléri a forradalmi törvényszék felállítását, melynek segítségével eljárást indíthat az ellenforradalmárnak minősített személyek ellen. Mint tudjuk, szeptember első hetében több mint 1100 foglyot gyilkoltak meg, köztük bűnözőket, de legfőképpen papokat, akik elutasítják, hogy a polgári alkotmányra letegyék az esküt.

[12]

1831. augusztus 10.

Megszületett Szegedy-Maszák Hugó újságíró, grafikus

Nagyenyedi diákként harcolta végig a szabadságharcot. 1849 után szülővárosában lett házitanító és tanár. 1857-től Pesten Barabás Miklós festő tanítványa volt (később veje lett a mesternek). Elsősorban arcképeket festett, litográfiákat készített. 1861-től áttért az újságírásra, a Magyarország, a Pesti Napló, az Ország munkatársa volt. Több művészeti lapot indított, de ezek rövid életűeknek bizonyultak. 1880-ban Egyesy Gézával megalapította a félhivatalos Magyar Távirati Irodát, amelyet 1898-ig vezetett is. Budapesten halt meg 1916. augusztus 28-án.

[13]

1848. augusztus 10.

Kossuth Lajos pénzügyminiszter megtiltja 500 Ft-nál nagyobb összegű ezüstpénz kivitelét Ausztriába

[14]

1861. augusztus 10.

A főrendiház egyhangúlag elfogadja az előző napon benyújtott felirati javasatot.

[15]

1868. augusztus 10.

A király megerősíti az 1864 - 65. évi szerb nemzeti egyházi kongresszus határozatait.

A görögkeleti szerb egyházi, iskolai és alapítványi ügyek szabályozásáról szóló határozatok ezzel végleg életbe lépnek.

[16]

1870. augusztus 10.

Eötvös József báró vallás- és közoktatásügyi miniszter figyelmezteti a püspöki kart.

Felhívja a figyelmet arra, hogy királyi tetszvényjog Magyarországon az egyházi javadalmak betöltését és a pápai bullák kihirdetését királyi jóváhagyáshoz köti.

[17]

1873. augusztus 10.

A Munkás Heti Krónika közölni kezdi a Kommunista Kiáltvány `Burzsoá és proletár` című fejezetét.

[18]

1895. augusztus 10.

A magyarországi nemzetiségek képviselői Budapesten kongresszust tartanak

[19]

1896. augusztus 10.

Otto Lilienthal halálos balesetet szenved

Repülőgépének lezuhanása után, 48 éves korában Berlin-Lichterfeldén meghal Otto Lilienthal német mérnök, a repülés úttörője. Utolsó repülését egy a Birodalmi Találmányi Hivatalnál `egyszerű vitorlás apparátus` néven bejegyzett kétfedeles siklógéppel hajtotta végre, de lezuhant. `Áldozatok nélkül pedig nem megy.` - így örökítette meg a szájhagyomány a törött gerincű Lilienthal utolsó szavait.
Lilienthal berlini mérnöki tanulmányai befejezése után felépít egy gépgyárat és gázkazángyártással, valamint bányagépekkel foglalkozik, de fő szenvedélye a repülőmodell-szerkezetek tanulmányozása. Az 1889-ben Berlinben megjelenő "A madárrepülés, mint a repülés művészetének alapja" című művében testvérével - Gustavval - együtt kifejtette a madarak repüléséről leszűrt tapasztalatait, és végkövetkeztetéseit egy sikló repülőszerkezet építésével valósította meg. Már 1890 óta rendszeresen kísérleteket végzett siklórepülőkkel. Lilienthal először egyszárnyú repülőgépet épített, amivel az ellenszelet kihasználva egy dombról vagy egy ugrósáncról indult és testével kormányozta azt. Később kifejlesztett egy textilszövetből és fűzfavesszőből épült siklórepülőt, egy kétfedelű gépet, két madárszerű szárnnyal.
Lilienthal 1890 és 1896 között kereken 2000 repülési kísérletet végzett siklójával, melyek alkalmával már 350 méteres távolságot is megtett. Eközben más országokban is végzetnek repülőgépekkel kísérleteket, így a Wright-fivérek (Wilbur és Orville) az Egyesült Államokban (1903. XII. 17.). A Német birodalomban Ferdinánd von Zeppelin gróf (1900. VII. 2.) a léghajók fejlesztésével foglalkozik.

[20]

1903. augusztus 10.

Khuen-Héderváry Károly gróf lemond miniszterelnöki tisztségéről.

A király elfogadja lemondását, de megbízza a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával.

[21]

1905. augusztus 10.

A koalíció (a szövetkezett ellenzék) `útmutatást` ad ki a vármegyei ellenállás számára.

[22]

1913. augusztus 10.

Aláírják a II. Balkán-háborút lezáró bukaresti békét.

[23]

1919. augusztus 10.

Habsburg József főherceg tárgyalásokat kezd a szociáldemokrata vezetőkkel a kormány átalakításáról.

A kormányba belépés feltételének Friedrich eltávolítását tekintik.

[24]

1919. augusztus 10.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet bocsát ki.

Hatályon kívül helyezi a tanácskormány oktatási és művelődési rendelkezéseit.

[25]

1919. augusztus 10.

Újra gyilkolnak a különítményesek

A Prónay-különítményhez tartozó Gömbös János főhadnagy vezetésével kivégzik a szekszárdi (Tolna vm.) direktórium és munkástanács vezetőit és tagjait.

[26]

1920. augusztus 10.

Aláírják a sèvres-i békét.

Az antanthatalmak aláírják a Törökországgal kötött békeszerződést a franciaországi Sèvres-ben. A török kormány nem ismeri el a békét.

[27]

1922. augusztus 10.

A belügyminiszter elrendeli több veszélyesnek ítélt mű elkobzását.

Többek között Makszim Gorkij Kispolgárok, Karl Marx A Tőke, és Szabó Ervin Társadalmi és pártharcok az 1848/49-es magyar forradalomban című műveit kobozzák el, terjesztői ellen eljárást indítanak.

[28]

1934. augusztus 10.

K. Schussing osztrák kancellár kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezik.

A rendőrség (közbiztonsági okokra hivatkozva) betiltja a Munkásdalegyletek Szövetségének hangversenyét.

[29]

1938. augusztus 10.

Japán és a Szovjetunió fegyverszüneti egyezményt ír alá

[30]

1939. augusztus 10.

Megkezdődik az országon kívüli magyar kulturális szervezetek vezetőinek első kongresszusa Debrecenben.

[31]

1979. augusztus 10.

A magyarországi cigányság helyzete

Minisztertanácsi határozat jelent meg a cigányság helyzetének javításáról. Az 1970-es évek emberjogi mozgalmai és az ezekhez kapcsolódó szociológiai kutatások a figyelem középpontjába hozták az etnikai, nemzetiségi kérdést. Ezek között is az Európa minden államában sajátos színezetet felmutató ún. cigánykérdést. A szovjet zóna országainak kormányzati politikája különböző, a szocialista emberjogi dogmákhoz kapcsolódó megoldási formulákat igyekezett kimunkálni a cigányság helyének megtalálásához. Ez történt Magyarországon is. 1945 után a fasizmus fajelmélete által alsóbbrendűnek tekintett és így üldözött cigányság nem tudott beilleszkedni a magyar társadalomba. A földosztáskor - mivel a cigányság a földet igénylők egyik kategóriájába sem tartozott - kihagyták a cigányokat. Azok legfeljebb alkalmi, idényjellegű munkára szegődhettek el, vagy pedig kézműves-, szolgáltatótevékenységből éltek. Az 1948. utáni iparosítás és városiasodás felszívta az iparvárosokba a cigányok szabad munkaerejének egy részét: elsősorban az építkezéseken vagy az üzemekben dolgoztak segédmunkásként. A "cigányvándorlásnak" újabb formája alakult ki: az állandó ingázás, főként az ország elmaradottabb északi-északkeleti területeiről az ország középpontja felé. Az 1960-as évek közepétől az iparpolitikában és az államigazgatásban kibontakozó decentralizáció hatására a cigány lakossággal való napi törődés is érezhetőbbé vált. Beiskolázásuk javult, megkezdődött az egészségtelen cigánytelepek felszámolása. A hazai cigánytársadalom belső problémáit jól mutatja az 1968. évi felmérés: a 14 év felettiek 39%-a analfabéta volt, a munkaképes férfilakosság 75%-a nem rendelkezett állandó munkahellyel. A cigánylakások 92%-ában nem volt vízvezeték, 44%-ában villany, 32%-ában árnyékszék. A cigányság "faji" megkülönböztetése 1949 után a proletárdiktatúrában megszűnt. A cigány kifejezés használata is sértő volt. Ehelyett vezették be - visszatérve a felvilágosult abszolutizmus (Mária Terézia) nemes gondolatköréhez - az "új magyarok" elnevezést. Ezt a cigányság természetesen nem fogadta el. 1957-ben - más magyarországi nemzetiségekhez hasonlóan - megalakították kulturális szövetségüket, de a hivatalos politika nem ismerte el őket nemzetiségnek. A célkitűzés: állandó lakhely, folyamatos munkahely teremtése, egészséges lakások építése és iskoláztatásuk. Az 1970-es évek végén kibontakozó emberjogi mozgalom a cigányság integrálódását a magyar társadalomba csak önálló nemzetiségként látta lehetségesnek. Ezért mozgalmat indítottak a cigány (irodalmi) nyelv kibontakoztatásáért, az önálló cigány anyanyelvű iskoláztatás megteremtéséért. A sajtó ezeket az akciókat felkarolja, de a közvélemény nehezen fogadja el a cigányságnak nyújtott kedvezményeket. A cigány lakosság "túlreprezentáltságát" emlegetik a bűnözésben. Nem veszik tudomásul, hogy ennek oka az eltérő és fel nem adott szokásrend különbözőségében, a más belső közösségi normákban rejlik. Az integrálódást továbbra is hátráltatta, hogy a cigány lakosság a községekben, falvakban is elkülönült, maguk kialakította "gettók"-ban élt.

[32]

1986. augusztus 10.

Forma 1-es futamot tartanak Magyarországon

A Forma-1 431. Grand Prix futamát Magyarország rendezte meg `Magyar Nagydíj` néven a Mogyoród melletti Hungaroringen. A 4013,79 m hosszú pályán, augusztus 10-én délután megrendezett futamot Nelson Piquet nyerte; 2.: Ayrton Senna; 3.: Nigel Mansell. A versenyt - annak gyorsmérlege szerint - 200 ezer pálya, kb. 1 milliárd tévénéző és 50 ország 1050 újságírója figyelte. Utána Piquet így nyilatkozott: `Az autóm jó volt, a Hungaroring fantasztikus.`.

[33]

1996. augusztus 10.

Meghal Hajnóczy Gyula építész, régész

Baján született 1920. április 5-én. Sopronban, Pécsett, Kolozsvárott és Budapesten végzett egyetemi tanulmányokat. Végül az építészettel és a régészettel jegyezte el magát. Az építészet oktatásának, a hazai műemlékvédelemnek, az építésztörténet-tudománynak kimagasló alkotó személyisége, nemzetközileg elismert szakértője volt. Tudományos munkássága az ókor építészettörténetének hazai népszerűsítésével kezdődött, majd a magyarországi római kor építészeti emlékek teljes körű feldolgozását tűzte ki célul. Mint tervező építész számos római kori magyarországi és ausztriai műemlék helyreállítása fűződött nevéhez. Ő vezette, egyebek mellett Savaria, Aquincum, Gorsium, Baláca, Kővágószőllős - műemléki helyreállítását. Haláláig tanította az egyetemen a térelméleti és tudománytörténeti tárgyakat. Több építészeti témájú könyvvel is gazdagította a szakirodalmat: Az építészet története. Ókor, Egyiptom építészete, Irak építészete, Pannonia római romjai.

[34]

2001. augusztus 10.

Meghal Maróthy János zenetörténész

1925. december 23-án született Budapesten, 1948-ban szerzett bölcsész doktorátust a budapesti Tudományegyetemen. 1945-51-ig a Liszt Ferenc Főiskolán Visky János növendéke volt. Ugyanitt 1951-61-ig adjunktusként, majd tudományos munkatársként dolgozott. Ezt követően az MTA Zenetudományi Intézetében a Zeneszociológiai Osztály vezetője lett. 1974-től docens, 1980-tól egyetemi tanár volt az ELTE Esztétikai Tanszékén. 1959-ben lett a zenetudományok kandidátusa, 1966-ban a zenetudományok doktora. Egész sor nagyhatású tudományos munkával gazdagította a zenetörténetet: Az európai népdal születése, Zene és ember, Zeneesztétikánk a kritika tükrében, A zene és közönsége. Könyveinek, tanulmányainak egy része idegen nyelven, így németül, angolul és oroszul is megjelent. Munkásságáért 1961-ben Erkel Ferenc díjjal tüntették ki.

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma