Két király és egy tábornok megbuktatásán át vezetett Nasszer útja a hatalomba

2018. január 15. 15:48 MTI

100 éve, 1918. január 15-én született Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök, a modern idők egyik meghatározó arab politikusa. Nasszer az el nem kötelezett országok egyik legtekintélyesebb vezetőjének számított, emellett azonban szoros kapcsolatot épített ki a Szovjetunióval és a szocialista blokkal.

1918. január 15-én született Alexandria közelében - hivatalos életrajzai később azt állították, hogy egy Nílus-völgyi kis faluban, ezzel is hangsúlyozva kötődését a fellahokhoz, a szegényparasztokhoz. Egyiptom 1922 után formálisan független állam lett, de a gyakorlatban továbbra is erős angol befolyás alatt maradt. Nasszer Kairóban, brit felügyelet alatt álló nagybátyjánál nevelkedett, így nem csoda, ha nem táplált baráti érzéseket a gyarmatosítók iránt.

A katonai akadémia elvégzése után Szudánban szolgált, itt kezdte szervezni a Szabad Tisztek mozgalmát, amely a britek kiűzését és a korrupt királyi család eltávolítását tűzte ki célul. 1952. július 23-án 90 fiatal tiszt - köztük Nasszer - vértelen puccsal lemondásra kényszerítette I. Farúk királyt, majd nem sokkal később annak csecsemő fiát is letették a trónról. Az országot köztársasággá nyilvánították, az államfő Mohamed Nagíb tábornok lett. Nasszer 1954-ben bonyolult intrikák sorozatával megbuktatta Nagíbot, majd 1956-ban - miután bevezették az egypártrendszert, s az új alkotmány iszlám szocialista arab állammá nyilvánította Egyiptomot - elfoglalta az államfői tisztséget.

1956 nyarán a nyugati hatalmak megtagadták a kölcsönt az asszuáni gát felépítésére, válaszul Nasszer a költségek előteremtésére államosította a Szuezi-csatornát. Október 29-én Izrael megtámadta Egyiptomot, a csatornát angol és francia ejtőernyősök foglalták el, a rövid háborúnak az amerikaiak és a szovjetek fellépése vetett véget. Nasszer katonailag ugyan vereséget szenvedett, de az arab világ első számú vezetőjeként került ki a válságból.

Az ambíciója az volt, hogy az 55 millió arab, aztán a 224 millió afrikai, végül a 420 millió muzulmán vezetője legyen. 1958-ban össze is kovácsolta Egyiptomból és Szíriából az Egyesült Arab Köztársaságot, ám Szíria 1961-ben kitáncolt a szövetségből, így az egyiptomi elnök kénytelen volt leszámolni pánarab álmaival.

Az 1967-es hatnapos arab-izraeli háborúban Egyiptom totális vereséget szenvedett, s a csúfos kudarc után Nasszer lemondott. A "spontán" tömegtüntetések hatására azonban villámgyorsan visszavette, sőt még jobban összpontosította a hatalmat. Egészsége egyre romlott, 1970-ben szó szerint utolsó erejét emésztette fel Huszein jordán király és a palesztinok viszályának elsimítása.

1970. szeptember 28-án halt meg, temetése még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mivel négymillió ember vett részt rajta. A nasszeri arab szocializmus mérlege vegyes: az állam gazdasági túlsúlya a bürokrácia elburjánzásához, áruhiányhoz vezetett. Nasszer kezében tartotta az egyetlen engedélyezett pártot és a sajtót, az ellenzéket elhallgattatta. Ugyanakkor javult a széles néprétegek helyzete, a lakosság nagy részének biztosították az ivóvizet és az áramot, földreformot hajtottak végre, új középosztály alakult ki.

Nasszer az el nem kötelezett országok egyik legtekintélyesebb vezetőjének számított, emellett azonban szoros kapcsolatot épített ki a Szovjetunióval és a szocialista blokkal. Halála egy korszak végét jelentette Egyiptom és az arab országok történetében is.

Magazin

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma