Kisebb Föld és túl nagy Ázsia – hogyan képzelte el a világot Kolumbusz?

2018. szeptember 12. 18:49 Múlt-kor

Kolumbusz számára nagy kihívást jelentett, hogy támogatókat találjon útja számára. Ez nem is meglepő, hiszen a korabeli nézetek szerint Ázsia túl messze volt, ahhoz, hogy nyugati irányba hajózva át lehessen érni az óceánon. Ma már tudjuk, hogy nem csak Kolumbusz, de még az óvatosságra intő kritikusai is messze alulbecsülték a tervezett út hosszát.

Mielőtt Kolumbusz 1492-ben elindulhatott volna történelemformáló útjára, egy másik nagy kihívással is kénytelen volt szembenézni. Expedíciója nem csak kockázatosnak, de rendkívül költségesnek is ígérkezett, így hosszú évek kitartó kampányolása után sikerült csak meggyőznie a Spanyolországot egyesítő uralkodópárt, Kasztíliai Izabellát és Aragóniai Ferdinándot, hogy támogassák útját. Ezt megelőzően azonban sikertelenül próbálkozott a portugál és az angol királyi udvarban, valamint Velence és Genova vezetőinél is.

A 19. században elterjedt (és sokak által sajnos még ma is vallott) történelmi tévhit szerint Kolumbusz „legnagyobb ellensége” a középkori ember világképe volt, miszerint a Föld lapos, így lehetetlen nyugat felé hajózva elérni Ázsia partjait. A valóságban ilyen nézet nem létezett a középkori Európában, a korabeli tudósok – Arisztotelész és Ptolemaiosz munkái nyomán – pontosan tudták, hogy a Föld gömb alakú.

A Kolumbusz ötletével szembeni általános szkepticizmus oka elsősorban a tervezett utazás hosszára vezethető vissza. Ekkor ugyanis még meglehetősen eltérő becslések születtek arról, hogy az ökumené, vagyis az egész lakott földkerekség – ami az ókortól kezdve Európa, Afrika és Ázsia összefüggő földterületét jelentette – pontosan mekkora területet foglal el a bolygón.

[galeria_kep_18993]

Ptolemaiosz például úgy gondolta, hogy Eurázsia mintegy 180 hosszúsági fokon keresztül nyúlik el, míg a középkori térképészek ugyanezt 225 fokra becsülték. Kolumbusz ugyanakkor még utóbbit is alulbecslésnek tartotta és amellett érvelt, hogy az összefüggő földterület még ennél is hosszabb – ami egyben azt is jelentette volna, hogy a nyugat felé vezető tengeri út sokkal rövidebb mint, ahogy azt akkoriban gondolták.

[galeria_kep_18996]

Ma már tudjuk, hogy ebben a kérdésben egyik érintettnek sem volt igaza: még a Ptolemaiosz által becsült 180 fokra sem terjed ki a kérdéses földterület. Ennek fényében mindenesetre nem hibáztathatjuk II. János portugál király tanácsadóit, akik következetesen elutasították Kolumbusz számítását arról, hogy „alig” 3860 kilométernyi hajózás után már partot lehetne érni Ázsiában.

[galeria_kep_18994]

Az utóbbi években a történészek nagy érdeklődést mutattak Kolumbusz számításai iránt és igyekeztek összegyűjteni azokat a munkákat és térképeket, amelyeket a nagy felfedező maga is felhasználhatott. Bizonyosan tudjuk, hogy ismerte Ptolemaiosz térképét és rendkívül nagy hatást gyakorolt rá a firenzei csillagász, Toscanelli térképe is, amely messze túlbecsülte Ázsia méreteit. A legújabb kutatások szerint Kolumbusz továbbá használhatta a német földrajztudós, Henricus Martellus Germanus 1489-1491 között készült térképét – vagy annak egy másolatát –, amely méginkább megszilárdította a nyugati út megvalósíthatóságáról szóló nézeteit.

[galeria_kep_18992]

A Kolumbusz által elképzelt nyugati út azonban valószínűleg tényleg megvalósíthatatlan lett volna 1492-ben, hacsak nem jön közbe a történelem talán legkülönösebb „véletlene”. Hiába tévedett ugyanis Kolumbusz súlyosan úgy Eurázsia méreteit, mint a Föld átmérőjét illetően, nyugat felé tartva a tengeren – ha messzebb is mint ahogy számított rá – valóban szárazföldet talált. A váratlanul „útba eső” amerikai kontinens pedig olyannyira jól illeszkedett a felfedező elméleteihez, hogy ő maga egészen haláláig abban a hitben élt, hogy Ázsia keleti partjain kezdett neki a spanyol gyarmatok kiépítésének.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Nagyjából így képzelhette el Kolumbusz a világot. Barna szaggatott vonal jelöli Ázsia határait Kolumbusz elmélete szerint, míg feketével az első (1500-ban készült) térkép vonalai láthatók, amelyek már az újonnan felfedezett partokat ábrázoljákPtolemaiosz térképeToscanelli térképe és a valós földrajzi arányokMartellus térképének különlegessége, hogy nála jelenik meg először az Ázsia keleti partjainál feltételezett fantom-félsziget, az úgynevezett „Sárkányfarok”

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma