Hermann Róbert

Kossuth el nem mondott imája a kápolnai csatatéren

1849 tavaszán az ország nagy részén, de főleg a magyar fennhatóság alatti területeken, több nyelven terjedt egy nyomtatvány, amely Kossuth Lajosnak a kápolnai csatatéren, az elesett honvédek sírjánál elmondott imáját tartalmazta. Kossuth 1849. február 26-28-án valóban járt a kápolnai csatatér közelében, az említett imát azonban aligha mondhatta el, már csak azért sem, mert a kétnapos kápolnai csatát a cs. kir. hadsereg nyerte meg, s ily módon a csatatér is a cs. kir. csapatok kezén maradt – így a halottak temetését is ők intézték.

Kossuth legközelebb 1849. március–április fordulóján járt a térségben. Március 30-án Tiszafüreden volt, innen aznap utazott tovább Egerbe. Március 30-ától április 2-ig Egerben tartózkodott; itt került sor Görgei Artúr fővezéri kinevezésére, illetve a tavaszi hadjárat alapjául szolgáló haditerv elfogadására. Április 2-án a fősereg főoszlopát követve érkezett Gyöngyösre, s másnap, 3-án ment tovább Jászberénybe.

Miután a kápolnai csatatér mindkét városhoz közel esett, Kossuth e négy-öt nap bármelyikén meglátogathatta volna a csatateret – bár erre közvetlen utalást levelezésében nem találunk, és a kíséretében lévő Vukovics Sebő országos biztos, illetve Horváth Mihály csanádi püspök sem említi ezt munkájában, de nem tud róla az egri és gyöngyösi helytörténeti irodalom sem.

Az említett nyomtatvány különböző címek alatt jelent meg magyarul, de ismert több német nyelvű kiadása is. Noha a történeti kutatás gyakorlatilag már a XIX. században megcáfolta a szöveg hitelességét, nem érdektelen áttekinteni a szöveg keletkezéstörténetét és karrierjét – hiszen ennek a fiktív szövegnek majdnem akkora szerepe volt a Kossuth-kultusz fenntartásában, mint Kossuth ténylegesen elmondott beszédeinek vagy a tőle származó kiáltványoknak.

Kései igénybejelentés

Az ima szerzője már a XIX. század második fele óta bizonyosan ismert: Roboz István publicista, Petőfi pápai diáktársa, a szabadságharcban Noszlopy Gáspár somogyi kormánybiztos titkára, honvéd főhadnagy. Érdekes módon, amíg nem leplezte le önnön szerzőségét, a történeti munkák egy része az imát hiteles Kossuth-szövegként kezelte.

Roboz saját emlékezése szerint először 1880-ban a Pesti Naplóban, az Ellenőrben és más lapokban vindikálta magának a szerzőséget; ezekre a közleményekre azonban nem sikerült ráakadnunk. Ténylegesen 1884-ben a Budapest című lap hasábjain, majd 1895-ben egy, Tóth Bélának írott levelében örökítette meg a szöveg keletkezését. A két elbeszélés lényegében egybevág, bár ez nem feltétlenül könnyíti meg a dolgunkat. Az 1884. évi visszaemlékezés címe akár igénybejelentésnek is tekinthető: „Midőn Kossuth Lajos imáját írtam a kápolnai elestek felett Ádándon, Csapody Pál kastélyában.” A közlemény annyiban kétségkívül hatásos volt, hogy az ezt követően megjelent munkák már többnyire nem Kossuth-szövegként kezelték az imát.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazinban olvasható.
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma