Legendás apák és fiúk – megjelent a Múlt-kor őszi száma

2018. augusztus 31. 10:51

Tudta-e, hogy Széchenyi Istvánnak kettő saját és 15 mostohagyereke volt? Fiatalabb fiából, Ödönből pedig török császári pasa lett? Azt, hogy II. András halála után fia, a trónra lépő IV. Béla első intézkedése az volt, hogy apja kipróbált hívei közül néhányat eltegyen láb alól? És azt, hogy magyarország miniszterelnökei, Tisza Kálmán és fia, István tulajdonképpen ellentétei voltak egymásnak? A Múlt-kor őszi számában a legendás apákon és fiúkon kívül olvashatnak még az első aradi vértanú özvegyéről, eltűnt szovjet űrhajósokról, az első száguldó riporternőről és Rembrandt Éjjeli őrjáratának kálváriájáról is. A magazint augusztus 31-től keresse az újságárusoknál.

Széchenyi István apaszerepben. Ismert életrajzi tény, hogy Széchenyi István több, mint egy évtizedes plátói rajongás után 1836 elején vette feleségül Seilern Crescence grófnőt. A 34 éves huszárkapitány 1824-25 körül szeretett bele a 25 éves grófnőbe, és hosszas útkeresés után ekkoriban döntötte el azt is, hogy életét a közügyeknek szenteli. A Széchenyi-életrajzok általában összefüggésbe is hozzák a két eseményt, hangsúlyozva Crescense nagy tettekre inspiráló szerepét. Arról azonban, hogy hogyan birkózott meg a „legnagyobb magyar” azzal a kihívással, hogy az esküvő után egy népes mozaikcsalád feje, hét gyermek mostohaapja lett, alig szólnak az életrajzok.

A két Tisza. Két nagy hatású, ám sokat vitatott politikus. Karakteres, az ország sorsát befolyásoló államférfiak. Sok szempontból tűz és víz. Akiket vagy egekig magasztaltak, vagy porba sújtottak. Apa és fia: Tisza Kálmán és Tisza István – Magyarország miniszterelnökei. Bár Kálmán kiváló vitázó hírében állt, nem volt túl jó szónok, fia azonban zseniálisan tudott beszélni, és élvezetes szócsatákat vívott ellenfeleivel, mégis képtelen volt a kompromisszumra. Ha nem volt lehetőség a megegyezésre, Kálmán hajlékonyan kitért a probléma elől. Fia inkább dacosan nekirontott.

Apád ellen szegülnöd nem kell félned jó lesz. A XIII. század a Magyar Királyság történetében jelentős átalakulás időszaka volt. Az ország társadalmi berendezkedése nem kis változásokon ment keresztül, ezek hatással voltak a magyar királyokra is. Ha az uralkodók névsorára pillantunk, akkor azt láthatjuk, hogy – a magyar történelem során először – egymást követően három alkalommal is az elhunyt uralkodó fia követte az apját a trónon. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a családi viszályok érintetlenül hagyták volna az uralkodóházat.

Bourbon XIII. Lajos és a Napkirály. A francia történetírásban az Igazságos névvel illetett XIII. Lajos és a mindenki által Napkirályként ismert XIV. Lajos közvetlen apa-fiú kapcsolata mindössze négy és fél évig tartott, hiszen ennyi ideig ismerhették egymást személyesen. Bár az Isten ajándékának tartott XIV. Lajos kisgyermekkorát némiképp beárnyékolta szülei viszálya, uralkodóként számos döntésében atyja emlékének adózott, előde örökségét próbálta megőrizni, mindenkor érvényesítve a dinasztikus szempontokat.

Őszi számunkban többek között olvashatnak még Géza és Szent István, Kossuth Lajos és Ferenc, Horthy Miklós és Nicky, Hunyadi Mátyás és Corvin János, Sztálin és fia, valamint a Luxemburgi-dinasztia három generációjának kapcsolatáról is.

Eltűnt szovjet űrhajósok. Különösen népszerűek manapság azok az összeesküvés-elméletek, amelyek arról szólnak, hogy sosem jártak űrhajósok a Holdon. Ám nem az amerikai űrprogram az egyetlen, amellyel kapcsolatban különféle bizarr elméletek fogalmazódnak meg. Riválisa, a szovjet űrkutatás, szinte tálcán kínálja azt a lehetőséget, hogy összeesküvés-elméletek alanyává váljon: históriáját rengeteg feldolgozatlan, helyenként zárt archívum, nyelvi akadályok és különös kiszivárgások jellemzik. Ahogy sokan hitelt adnak annak, hogy Neil Armstrong valójában nem is lépett a Holdra, úgy sokan hiszik azt, hogy valójában nem Jurij Gagarin volt az első űrutazó. Elveszett kozmonauták előzték meg őt, nekik azonban már nem volt alkalmuk erről beszámolni.

Az első aradi vértanú özvegye. Ormai (Auffenberg) Norbert honvédezredest az első aradi vértanúként tartja számon a történelemtudomány. 1849. augusztus 22-én a rögtönítélő osztrák hadbíróság halálra ítélte, és – három hónapos boldog házasságát kettétörve – még aznap, 36 éves korában felakasztották. Özvegyen maradt felesége, Rozsváry Vilma különös tervet eszelt ki annak érdekében, hogy imádott férjének neve fennmaradjon. Sikerrel.

Nellie Bly, az első száguldó riporter. A washingtoni Hírmúzeum, a híres Newseum önálló tablót szentelt neki: neve első helyen szerepel azok között, akik új fejezetet nyitottak az oknyomozó újságírásban. Hogy mindezt nőként érte el, ma már nem hangzik olyan hihetetlenül, de nem árt emlékeztetni rá: Nellie Bly a XIX. században élt, amikor a szüfrazsettek még választójogért harcoltak. Nellie kitalálta, hogy őrültséget színlelve jut be a Blackwell-szigeti női elmegyógyintézetbe és leleplező cikket ír az ott uralkodó rettentő állapotokról, amelyekről állítólag sokan tudtak, de senki sem mert szót emelni ellenük.

Legfrissebb számunkban olvashatnak továbbá az 1956 őszén megjelenő napilapok változásairól, híres emberek eltűnt testrészeiről és II. Lipót belga király kongói brigantizmusáról is.

Az építészet szerelmeseit ezúttal a zsibói Wesselényi-kastélyba kalauzoljuk el, a képzőművészet kedvelőivel pedig Rembrandt Éjjeli őrjárat című festményét vesszük górcső alá. Kevesen tudják, hogy a kép rijksmuseumbeli elhelyezésével nem értek véget a hozzá fűződő kalandok. 1911. január 13-án egy állástalan hajószakács késsel támadt a képre, a második világháború alatt egy Maastricht környéki barlangrendszerbe szállították, 1975-ben egy elbocsátott tanár kenyérszeletelő késsel többször is belevágott a mesterműbe, 1990-ben pedig egy újabb elborult elméjű férfi kénsavat fröcskölt a festményre. További részletek a magazinban!

Az magazin őszi számát augusztus 31-től keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő kedvezményesen.

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma