Ma is negatív hatással van ránk a neandervölgyiek egymás közötti szaporodása

2016. június 8. 10:39 MTI

Az egymás közti szaporodás miatt a neandervölgyiek genomja olyan káros mutációkat is tartalmazott, amelyek 40 százalékkal csökkentették ezen ősemberek reprodukciós képességét a modern emberekéhez képest - állapították meg a kutatók, hozzátéve, hogy ezek az ártalmas génvariációk még ma is éreztetik a hatásukat néhány populáció esetében.

Neandervölgyi

A neandervölgyiek DNS-mintáit elemző korábbi tanulmányok kimutatták, hogy ezekre az eurázsiai emberfélékre sokkal inkább volt jellemző a csoporton belüli szaporodás és genetikailag kevésbé voltak különbözőek, mint a modern emberek. A neandervölgyiek populációja évezredeken keresztül kicsi maradt, és a közeli rokonságban állók közötti párosodás a jelek szerint bevett gyakorlat volt - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Nagyjából 50-100 ezer évvel ezelőtt az anatómiailag modern emberek csoportjai elhagyták Afrikát és távoli, neandervölgyi rokonaik hazájában telepedtek le, majd a két csoport keveredett egymással. A ma élő nem afrikai populációk genomjának kis töredéke a neandervölgyiektől való, ám ezek a szekvenciák csupán az emberi genom bizonyos részein koncentrálódnak, más régiókból teljesen hiányoznak.

"Amikor a genetikusok ilyesfajta nem véletlenszerű elrendezésre bukkannak, megnézik, hogy milyen evolúciós erő állhat a háttérben" - mondta a tanulmányt vezető Kelley Harris, a Stanford Egyetem munkatársa, aki csoportjával abból a felvetésből indult ki, hogy a kérdéses erő a természetes kiválasztódás. A neandervölgyiekéhez hasonló kis populációk esetében a természetes kiválasztódás kevésbé működik, ami lehetővé teszi a gyenge, de káros mutációk fennmaradását. Amikor azonban ezek a mutációk egy nagyobb populációba, mint a modern embereké, átadódnak, a természetes szelekció idővel "szemet vet rájuk" és végül eltűnnek.

A Genetics című folyóiratban közölt tanulmány szerzői számítógépes programmal szimulálták a neandervölgyiek evolúciója során felhalmozódott mutációkat, és megnézték, hogy azok "beáramlása" milyen hatással voltak a modern emberekre. Az eredmények azt sugallják, hogy a neandervölgyiek számos gyenge, de ártalmas mutációt hordoztak. Ezek együttes hatása pedig azt eredményezte, hogy 40 százalékkal kisebb valószínűséggel voltak képesek az utódnemzésre és génjeik továbbörökítésére.

A neandervölgyiektől származó szekvenciák a ma élő nem afrikai populációk genomjának nagyjából 2 százalékát teszik ki. A neandervölgyi őseinktől örökölt ártalmas mutációk többsége ugyan mára elveszett, apró töredékük azonban valószínűleg még ma is megtalálható az emberben. Harris és kollégáinak becslése szerint a nem-afrikaiaknak nagyjából 1 százalékkal lehet alacsonyabb a reprodukciós képessége a neandervölgyi örökség miatt.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma