Megoldódhatott a piramisok rejtélye: így építhették őket

2018. november 5. 14:46 Múlt-kor

Régészek egy 4500 éves rámpaszerű szerkezetet tártak fel Egyiptomban, amelyet a gízai nagy piramis és más nagyszabású műemlékek építésének módszertanára adhat magyarázatot.

A szakértők körében régóta sok gondolkodás és vita tárgya, pontosan hogyan építhették fel az ókori egyiptomiak híres piramisaikat. A legújabb felfedezés lehetséges, hogy képes választ nyújtani az ókori világ egyik csodájának elkészítésére. A rámparendszert az egyiptomi Keleti-sivatagban található ókori Hatnub kőfejtőnél találták. E bányásztelepülésen már legalább a Kr. e. 26. századtól, Hufu fáraó uralkodásának idejétől kezdve alabástromkitermelés folyt, egészen Kr. e. 300-ig, már a római korban.

[galeria_kep_20149]

A bányában kifejtett hatalmas kőtömböket vélhetően ezen a rámparendszeren húzták helyükre, és hasonló rendszert használhattak a piramisok építéséhez is. A helyszínen a kairói központú Keleti Régészet Francia Intézete és az angliai Liverpooli Egyetem kutatói végeznek feltárást. Yannis Gourdon, a közös feltárás egyik vezetője elmondta: „A rendszer elemei egy központi rámpa, ennek két oldalán pedig lépcsők, számos cölöplyukkal (…) Egy e cölöpökhöz kötelekkel rögzített szán segítségével az ókori egyiptomiak igen meredek, 20 fokos, vagy ennél is nagyobb dőlésszögű emelkedőkön húzták ki a kőfejtőből az alabástromtömböket.”

A gízai nagy piramis építéséhez használt tömbök átlagosan több mint 2,25 tonnásak, ami miatt a szakértők régóta csupán találgatták, hogyan kerülhettek a helyükre az ókorban. A Hatnubnál felfedezett rámpa betekintést nyújt az ókori egyiptomiak rendelkezésére álló technológiára, amelynek segítségével képesek voltak az óriási építészeti teljesítményre. Ehhez hasonlót korábban soha egyetlen egyiptomi régészeti lelőhelyen sem találtak.

[galeria_kep_20148]

„Ilyen rendszert sosem fedeztek még fel máshol” – mondta el Gourdon. „Az eszköznyomok vizsgálata és két, Hufuhoz köthető felirat jelenléte alapján arra következtettünk, hogy ez a rendszer legalább az ő uralkodásáig nyúlik vissza – Hufu volt a nagy piramis építtetője is.” A nagy piramis a három gízai piramis közül a legnagyobb, mintegy 146,7 méteres magassággal. A Kr. e. 2560 körül befejezett óriási műemlék építése 10-20 évet vehetett igénybe.

Habár a régészek hosszú ideje feltételezték, hogy az ókori egyiptomiak valamilyen rámparendszert alkalmaztak a piramisok építéséhez, eddig erre kézzelfogható bizonyíték egyáltalán nem volt. A régészek a rámpán kívül találtak legalább 100 feliratot is, amelyek fáraók Hatnubba tett látogatásainak állítanak emléket, valamint kőből vájt otthonokat, amelyekben a bányászok lakhattak.

[galeria_kep_20147]

A Liverpooli Egyetem régésze, Roland Enmarch elmondta: „A csapat négy sztélét ásott elő. Az egyik sztélén egy álló alak ábrázolása látható, a másik hármon a rossz állapotuk miatt tisztázatlan hieratikus feliratok találhatók.” Hozzátette, csapata mind a feliratok, mind a lakóépületek megőrzésén fáradozik a jövőbeni régészeti és történeti kutatások számára, amelyek talán további rejtélyeket oldanak meg a piramisok építésével kapcsolatban.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
A helyszínen felfedezett feliratok egyikeA gízai nagy piramisA hatnubi rámparendszer egy szakasza

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma