Mégsem himlő jelei figyelhetők meg az 500 éves gyermekmúmia arcán

2018. január 5. 17:40

Egy fél évezreddel ezelőtt élt gyermek mumifikálódott holttestén a kanadai (Hamilton, Ontario) McMaster University tudósai által végzett DNS-vizsgálatból kiderült, hogy a gyermek a korábbi feltételezésekkel ellentétben nem himlő következtében hunyt el.

A kutatók korábban úgy gondolták, hogy a 16. században a nápolyi San Domenico Maggiore templomban eltemetett gyerek múmiáját tartották a legkorábbi leletnek, amelyen felfedezhetők a himlő jegyei. A DNS-vizsgálat alapján kiderült, hogy valójában a hepatitisz B vírus (HBV) egy ősi törzse fertőzte meg a gyermeket. A kutatók remélik, felfedezésük új információkkal szolgálhat a betegség eredetéről, amely a WHO adatai szerint évente 1,5 millió ember haláláért felelős.

A kanadai McMaster University kutatói az általuk használt fejlett szekvenálási technikáinak köszönhetően kiderítették, hogy a hepatitisz B-val fertőzött embereken megjelenő kiütések, a Gianotti-Crosti-szindróma jegyei figyelhetők meg a múmia arcán. Ez vezethette félre a kutatókat, akik korábban himlőt diagnosztizáltak a gyermek tetemén.

[galeria_kep_15108]

A PLOS Pathogens című szaklapban publikált tanulmány szerint a kutatók a csontokból és a bőrből vett kis szövetminták segítségével vizsgálták meg a DNS-töredékeket, hogy az így szerzett információdarabkákat összeillesztve egy, a korábbinál komplexebb képet kapjanak a gyermek genetikai felépítéséről.

Bár a vírusok gyakran nagyon gyorsan – olykor néhány nap alatt – komoly fejlődésen esnek át, a HBV ezen ősi törzse csak nagyon kis változáson ment keresztül az elmúlt évszázadokban, és nem sokban tér el a modern változattól. Becslések szerint 350 millió krónikus HBV-fertőzött él a világon, és a Föld népességének mintegy harmada megfertőződik élete egy pontján.

[galeria_kep_15110]

„Ezek az adatok megerősítik a molekuláris megközelítés jelentőségét a kulcsfontosságú kórokozók múltbeli jelenlétének azonosításában, lehetővé téve számunkra, hogy pontosabban meghatározzuk azt az időintervallumot, amikor megfertőzhették az embereket” – fejtette ki Hendrik Poinar, a McMaster Ancient DNA Centre evolúciós genetikusa. „Minél jobban megértjük a múltbeli járványokat, annál közelebb kerülhetünk annak megértéséhez, hogyan működnek és terjednek a modern kórokozók, ez az információ pedig segíthet őket ellenőrzés alá vonni” – tette hozzá a kutató.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma