Mi lett volna, ha örököst jelöl ki Nagy Sándor?

2015. február 12. 08:51

Mikor i.e. 323 júniusában a korábban a fél világot uralma alá hajtó makedón uralkodó, Nagy Sándor a halálos ágyán feküdt, a krónikák szerint hadvezérei a 32 éves király fölé hajoltak, azt tudakolván, hogy kire akarja hagyni hatalmas, a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjedő birodalmát. "A legerősebbre" - válaszolta lakonikus bölcsességgel Alexandrosz, aki i.e. 323. június 11-én, körülbelül öt órakor, rövid, de annál eredményesebb uralkodását követően távozott az élők sorából.

Nagy Sándor

Világbirodalom rekordidő alatt

De mi lett volna, ha hívei megfogadják Nagy Sándor intelmét? "Természetesen azonnal megindult volna a harc, hogy ezt kire értette" - szögezi le Philip Freeman, a decorahi (Iowa, USA) Luther College ókorkutatója, a Nagy Sándor című könyv szerzője. "Persze ettől függetlenül is nagy küzdelem alakult ki hadvezérei között, akik végül felosztották egymás között a birodalmat" - teszi hozzá.

A világhódító Nagy Sándor birodalma a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig, a mai Pakisztánig terjedt és mintegy 5,2 millió négyzetkilométert ölelt fel. Ugyan a Római Birodalom ennél nagyobb volt (legnagyobb kiterjedése, Traianus császár uralma idején körülbelül 5 900 000 km² szárazföldi területre terjedt ki), a makedón király példátlanul gyorsan, mindössze 13 év alatt hajtotta igába a fél világot.

Mikor i.e. 323. június 11-én - máig tisztázatlan okokból - az uralkodó váratlanul elhunyt Babilonban, birodalmának sorsa, jelesül a trónutódlás kérdése, igen bizonytalan volt. Egyetlen fia, IV. Alexandrosz csak halála után született meg, s mivel nem jelölt ki örököst maga után - ő, aki mindig mindenre számított, csak arra az egyre nem, hogy meghalhat - , szinte elhunyta pillanatában megindult az önjelölt örökösök, a diadokhoszok között a harc az örökségért, s akik még a 12. születésnapja előtt titokban megölették Alexandroszt és anyját, ezzel pedig kihalt Nagy Sándor dinasztiája.

Az így keletkezett hatalmi vákuumot a diadokhoszok töltötték be, méghozzá a birodalom felosztásával: Kasszandrosz Makedóniát és Görögország európai részét szerezte meg, és megalapította az Antigonidák uralmát; a később meggyilkolt Lüszimakhosz Kis-Ázsiában és Trákiában alapított birodalmat, Szeleukosz Mezopotámiában és Szíriában jutott hatalomra, míg Egyiptom Ptolemaioszé lett. (A birodalom romjain több kisebb állam is létrejött: Pergamon, Bithünia, Kappadókia, és egyes görög területeknek is sikerült megőrizniük függetlenségüket, mint Krétának és Rhodosznak.)

Történelmietlen kérdés, de érdemes eljátszani a gondolattal: mi lett volna, ha Nagy Sándor örököst jelöl ki, akinek sikerül folytatnia a hódításokat, vagy legalábbis - minden, az ellenőrzése alatt levő területek nagyságából fakadó nehézség ellenére - egyben tudja tartani a hatalmas birodalmat?

A történészek szerint kizárt, hogy a makedón birodalom egy új vezetővel sikerrel tudta volna folytatni az addigi példátlanul gyors és messzemenőkig sikeres expanziót. Ennek egyik oka, hogy egyik diadokhosz sem rendelkezett azzal a karizmával és tehetséggel, ami Nagy Sándort a történelem valaha élt egyik - ha nem a - legnagyobb hadvezérévé tette. "Ha sikerült volna is egyetlen személynek a birodalom élére állnia, az valószínűleg azonnal szétesik" - vallja a már idézett Freeman, hozzátéve: "Egyik diadokhosz sem volt olyan tehetséges és eszes, mint Nagy Sándor".

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma