Mitől különlegesek a drúzok?

2015. február 20. 08:45

Immáron genetikai bizonyítékok is alátámasztják, hogy a drúz közösség a 11. században alakult ki, s genetikai egységüket azóta őrzik.

Drúzok

"Ez az első olyan genetikai vizsgálat, amelynek sikerült bebizonyítania, hogy a drúz közösség eredete genetikailag a 11. századra nyúlik vissza" - mondta el Gil Acmon, a Haifai Egyetem humánbiológusa, ami szerinte azért fontos megállapítás, mert a vizsgálat eredménye megfelel a drúzoknak a közösség középkori eredetére vonatkozó elképzeléseinek.

A drúzok ugyanis úgy gondolják, hogy az iszmáilita síita iszlámból kialakult egyistenhívő vallási közösségüket Hamza ibn Alí perzsa misszionárius alapította a 11. században, az egyiptomi Kairóban. Nevüket a 11. században élt misszionáriusról, Muhammad ad-Darzíról kapták. Létszámuk világszerte 1,5-2 millió lehet, a legtöbben Szíriában és Libanonban élnek, illetve az újkori villongások után sokan Izraelben és Jordániában telepedtek le.

A drúz vallás nem engedi meg sem a betérést, sem az áttérést a tagjainak, és a közösségen kívüli házasságot sem, ahogy a többnejűséget és az ágyasok tartását, valamint az ideiglenes házasságot. A drúzok hisznek a reinkarnációban, és úgy vélik, hogy a végső igazság megtalálható a tanítóiknak tett isteni kinyilatkoztatásban.

A "kegyelem" fiai néven emlegetett közösség vallását évszázadokon át titok övezte, ám a drúzok genetikai "tisztaságuk" miatt a genetikusok számára is sok érdekességgel szolgálnak. Legutóbb egy nemzetközi kutatócsapat arra kereste a választ, hogy vajon a ma élő drúzok hasonló génállománnyal rendelkeznek-e, s ha igen, az mikor alakult ki náluk.

A kutatás során összesen 40 család 120 tagjának DNS-ét vizsgálták meg: 20 család a felső-galileai Bein Jannból, 20 pedig a Golán-fennsíkon található Majdal Shamsból származott, mindegyik família más és más klánhoz tartozott, ami a mintavétel reprezentativitása miatt volt fontos, növelve a kutatás pontosságát.

A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a drúzok között valóban nagyobb a genetikai hasonlóság, ami jelentősen megkülönbözteti őket a többi közel-keleti közösségtől és néptől, ez a genetikai egység pedig 22-47 generációval korábbra (a nagy különbség a generáció fogalma miatt adódik), nagyjából a 11. századra vezethető vissza. Atzmon szerint a kutatás során sikerült leszűkíteni az "alapító atyák" számát: ezek szerint néhány száz család hozhatta létre a közösséget.

A kutatás másik fontos megállapítása, hogy a drúzok génállománya nem változott az elmúlt ezer esztendőben, tehát genetikailag is bizonyított, hogy a közösség tagjai csak maguk között házasodtak. Ezt támasztja alá, hogy az egyes drúz közösségek genetikailag különböznek egymástól: így a Libanonban, a Golán-fennsíkon, a Felső-Galileában és a Kármel hegyen élők.

A tanulmány szerint a drúzok genomja (egy szervezet genomja egy kromoszómakészlet teljes DNS-szekvenciáját jelenti) nagyon hasonló más, a Közel-Keleten élő arab népcsoportok genomjához. A kutatók néhány olyan genetikai elemet is találtak a drúz genomban, amely Európából, Közép-és Dél-Ázsiából, illetve Afrikából származik.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma