Nem földönkívüli, hanem egy koraszülött emberi magzat volt a chilei minimúmia

2018. március 23. 11:57 MTI

Megfejtették a sokak által földönkívülinek hitt chilei minimúmia titkát: több hétig tartó intenzív DNS-vizsgálatok során kiderítették, hogy egy csonttorzulásban szenvedett, nőnemű emberi magzaté a bizarr, hosszúkás koponyájú, nagy szemlyukú, mumifikálódott, mindössze 15 centiméteres csontváz.

Ata, a chilei minimúmia

A chilei Atacama-sivatag egy távoli vidékén 2003-ban talált lelet nagy érdeklődést keltett. A megtalálási helye után Atának elnevezett apró lény állítólagos földönkívüli származásáról dokumentumfilmet is forgattak. Nyilvánvaló, hogy a vélhetően koraszülötten világra jött kis ember több genetikai mutációtól szenvedett, amelyek különböző koponya- és csonttorzulást okoztak - közölték a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézménye és a Stanford Egyetem kutatói a Genome Research című szaklapban megjelent tanulmányukban. Sok génmutációról ismert, hogy szerepet játszik a kis termet kialakulásában, a gerincferdülésben és az izmok és csontok torzulásában.

[galeria_kep_15828]

Más mutációkról tudni lehet, hogy lehetséges kiváltói betegségeknek, de korábban nem tudták összefüggésbe hozni őket ilyen fejlődési zavarokkal. Csimpánzok és rhesusmajmok genomjával való összehasonlítás után a szakértők megállapították, hogy Ata ember volt. Geográfiai elemzések szerint azt is kikövetkeztették, hogy chilei eredetű, a leolvasott X- és Y-kromoszómák alapján pedig nőnemű. Már az első vizsgálatok során szokatlan dolgokat tapasztaltak a kutatók: a kicsiny csontváznak a szokásos 12 helyett csak 10 bordapárja van. Ralph Lachman csontszakértő azt is megállapította röntgenfelvételek segítségével, hogy Ata térdlemezei meglepő módon olyanok, mint egy 6-7 éves gyereké. Ata azonban nem élhetett ilyen sokáig ennyire szokatlan deformációkkal.

[galeria_kep_15826]

A kutatók szerint a minimúmia magzat volt, és olyan ritka betegségben szenvedett, amelynek hatására idő előtt öregedtek a csontjai. Mindezek megállapítása úgy vált lehetővé, hogy a tudósok Ata bordáiból érintetlen örökítőanyagot tudtak kivonni és szekvenálni. Ez alapján kiderült, hogy Ata az elmúlt 500 évben születhetett, de a sivatagi napon mumifikálódott csontváza olyan jó állapotban őrződött meg, hogy valószínűleg csupán néhány évtizedes lehet.

Ez nagyszerű példája annak, hogyan segít régi leletek szekvenálása modern minták elemzésében - emelték ki a kutatók, akik szerint az eredmény rávilágít arra, hogy a bizonyos betegségek okai utáni kutatás során nem csak egyes mutációkra kell összpontosítani. Ata számos torzulásaira keresik a magyarázatot a kutatók.

[galeria_kep_15827]

Csak találgatni tudunk, de a testet La Noriában, az Atacama-sivatag egyik elhagyatott városában találták, ahol nitrátot bányásztak. Ez valószínűleg szerepet játszhatott a születés előtti DNS-károsodásban - emelték ki.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma