Nőies csípő, dongaláb, kiálló fogsor - így nézett ki valójában Tutanhamon

2014. október 21. 09:18

Több mint kétezer digitális felvétel segítségével végezték el Tutanhamon egyiptomi fáraó "virtuális boncolását", amely során fény derült arra, hogy a testvérházasságból született királynak "kapafogai" voltak, nőies csípőjével és dongalábával pedig kevés esélye lehetett arra, hogy szekérversenyen vegyen részt, mint azt korábban állították róla.

Tutanhamon maszkja és valódi arca

Tutanhamon (i. e. 1333-1324) hármas szarkofágjának legbelső koporsóját 1925 októberében nyitotta ki Howard Carter brit régész. Háromezer év óta ő volt az első ember, aki megpillanthatta a fáraó mumifikált testét. Azóta csaknem egy évszázadnak kellett eltelnie, mire fény derülhetett arra, hogyan is nézhetett ki a tényleges hatalommal nem rendelkező, fiatalon elhunyt király.

Bár azt eddig is sejteni lehetett, hogy a gazdag kincsek társaságában eltemetett Tutanhamon nem volt egy szépség, a maradványokon elvégzett vizsgálatok eredményei még így is megdöbbentőek: kiálló fogsora, nőiesen kikerekedő csípője volt, s dongaláb nehezítette meg az életét.

Egy tavaly novemberben bejelentett vizsgálat szerint Egyiptom legismertebb uralkodóját kocsihajtás közben baleset érte, szívét pedig egy szembejövő harci szekér roncsolta össze. Ez az elmélet azonban a mostani elemzések fényében nem állja meg a helyét, ugyanis Tutanhamon Asraf Szelim egyiptomi radiológus szerint nemhogy nem bírt volna megállni egy száguldó lovaskocsin, de még gyalog is csak erősen bicegve tudott járni, amire a mostani vizsgálatok mellett a sírjába elhelyezett mintegy 130 sétabot is utal.

A maradványok komputeres szkennelése mellett a kutatók genetikai vizsgálatokat is végeztek, amelyek megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy a király szülei testvérek voltak. Az ezáltal, valamint az uralkodócsalád korábbi vérfertőző kapcsolatai révén kialakult hormonális egyensúlyhiánynak köszönhette testi fogyatékosságait, valamint korai halálát, vélik a kutatók.

Halálának körülményei síremlékének felfedezése óta tartja izgalomban a régésztársadalmat. Az eddig felmerült halálokok széles skálán mozognak: egyesek szerint Tutanhamon maláriában halt meg, mások úgy vélik, gyilkosság áldozata lett, vagy víziló öklelte fel. A korábbi vizsgálatok szerint azonban koponyasérülése bizonyíthatóan a fáraó halála után keletkezett, például a balzsamozási eljárás során, esetleg Carter elővigyázatlansága miatt deformálódott el a lelet, így a gyilkossággal kapcsolatos teória teljességgel kizárható.

Tutanhamon a XVIII. dinasztia egyik utolsó fáraója volt, i. e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban. Nyolc-kilenc éves korában került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodásának második évében, a megváltozott belpolitikai helyzetben, az úgynevezett Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta, udvara pedig Ahet-Aton (El-Amarna) városából visszaköltözött Thébába. Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt tényleges hatalma nem volt. Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból. A Királyok Völgyében épült sírját (KV62), amely elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét, Howard Carter brit régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel a Luxorhoz közel található Királyok völgyében.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma