„Pogány táncos istennő” a kivégzőosztag előtt

2018. október 15. 12:12 Múlt-kor

„Olyan, mint egy orchidea a boglárkák között” – így jellemezte egykoron Adam Zelle, a Mata Hari művésznéven világhírnévre szert tett lányát, Margaretha Geertruida Zellét. Az egzotikus táncosnő lábai előtt hevert az egész férfivilág, erotikus darabjai beindították az emberek fantáziáját. Az első világháborúban belekeveredett a nemzetközi kémügyek intrikáktól átszőtt szövevényes hálójába, amely megpecsételte sorsát.

Az 1876-ban született Margaretha igazi énjére Holland Kelet-Indiában, Jáva szigetén talált rá, ahová egy magasrangú katonatiszt feleségeként érkezett. Rudolf MacLeod kapitány alkoholizmusa és brutalitása pokollá tette az életét, amelyből a fiatal nő a tánc világába menekült. Válása után Margaretha Párizsba utazott, ahol egzotikus tánctudása jó megélhetést biztosított számára.

A francia főváros lakóit legelőször 1905 márciusában kápráztatta el. Az egyre inkább ismertté váló Margaretha felvette a Mata Hari (malájul: „hajnal szeme”) művésznevet. A különleges délkelet-ázsiai performanszok, amelyekben Mata Hari rendszerint hiányos ruhadarabokban lejtett, beindították az emberek fantáziáját. Többen úgy vélték, hogy a táncosnő Indiában egy Sivának emelt templomban nőtt fel, mások azt híresztelték, hogy különleges tánctudása szüleinek, leginkább anyjának köszönhető, aki egy indiai templomi táncosként kereste a kenyerét. Az erotikus kisugárzású darabok megtették hatásukat, a férfiak a pogány, táncos istennő Mata Hari lábainál hevertek, aki népszerűségét kihasználva gyakorta luxusprostituáltként egészítette ki jövedelmét.

Az első világháború kezdetére az ünnepelt táncosnő egy igen tekintélyes nemzetközi klientúrával rendelkezett, amely felkeltette a német és a francia titkosszolgálatok érdeklődését. Holland állampolgárként (Hollandia semleges országként kimaradt a fegyveres konfliktusból) Mata Hari viszonylag szabadon átléphette az országhatárokat. A francia titkosszolgálat végül felkérte, hogy utazzon Madridba, és női bájait bevetve próbáljon meg fontos információkhoz jutni a megkörnyékezett diplomatáktól és egyéb fontos tisztséget betöltő férfiaktól. Mata Hari hamarosan belekerült a nemzetközi kémügyek intrikáktól átszőtt szövevényes hálójába, amely megpecsételte sorsát. A francia megbízói szemében az idő múltával egyre gyanúsabbá vált. Azt feltételezték róla, hogy kettős ügynök, és 1917. február 13-án végül Párizsban letartóztatták.

Tárgyalása a nyilvánosság kizárásával, zárt ajtók mögött zajlott. A védelmét korábbi szeretője egy 74 éves ügyvéd látta el. Bár nem voltak egyértelmű bizonyítékok, hogy a németeknek kémkedett, a táncosnőt végül halálra ítélték.

Az ítéletet 1917. október 15-én hajtották végre. Mata Hari elegáns, fehér ruhában állt a kivégzőosztag elé a Párizs közeli vincennes-i kaszárnyában. Kérésére szemét nem kötözték be. Mivel porhüvelyéért egyetlen rokona sem jelentkezett, testét az orvosképzésben használták fel. Az egykori táncosnő fejét pedig bebalzsamozták és a párizsi Anatómiai Múzeumba vitték, ahonnan az később nyomtalanul eltűnt.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma