Rengeteg nácik által elrabolt műkincs rejtőzött a holland múzeumokban

2018. október 11. 16:55 MTI

Holland múzeumok 170, nácik által ellopott műkincset azonosítottak gyűjteményeikben egy program keretében, amellyel a náci korszakban zsidó családoktól elkobzott műtárgyakat akarnak visszaadni jogos tulajdonosaiknak - adta hírül a The Guardian című brit napilap szerdán.

A 17. században élt festőművész, Joris van der Haagen festménye a holland királyi család gyűjteményéből került elő, ahonnan 2015-ben szolgáltatták vissza az örökösöknek

42 holland múzeum talált olyan műalkotást a kollekciójában, amelyet zsidó családoktól vettek el Hitler hatalomra jutása után. Egyebek mellett a holland királyi gyűjteményben is azonosítottak egy ilyen festményt. Az ország legjelentősebb múzeumai közül már csak az amszterdami Rijksmuseumban folytatódik a kutatás, ahol 2012 óta ötfős szakértőcsoport dolgozik ezen, de még nem sikerült a végére jutniuk.

A múzeumokban eddig azonosított lopott műtárgyak között 83 festmény, 26 grafika és 13 zsidó rituális tárgy is szerepel, ezeket feltehetően 1933 és 1945 között vették el tulajdonosaiktól. Az intézmények visszaadják azokat a műkincseket, amelyekre a tulajdonosok leszármazottai jogot formálnak, és azt hitelesíti egy visszaszolgáltatási bizottság.

A holland királyi család 2015-ben adott vissza egy Joris van der Haagen-festményt, amelyet Júlia királynő vásárolt 1960-ban egy holland műkereskedőtől anélkül, hogy tudott volna eredetéről. A tájkép a palota gyűjteményében található több tízezernyi műtárgy átvizsgálásakor került elő. Kiderült, hogy a festményt annak idején erőszakkal vették el, és az amszterdami Lippmann, Rosenthal & Co. náci bankba került.

A legutóbb visszaszolgáltatott műkincs egy 16. századi, bronzból készült Mózes-szobor, Alessandro Vittoria olasz szobrász alkotása volt. Tulajdonosa a háború előtt a német Emma Ranette Budge-Lazarus volt, aki 1937-ben hunyt el. Legalább egyik örököséről tudni lehet, hogy náci koncentrációs táborban halt meg, többi rokona elmenekült Németországból. Emma Ranette Budge-Lazarus gyűjteményének sok darabját, köztük a Mózes-szobrot is, elárverezték.

[galeria_kep_19712]

A műalkotás a Hannema-de Stuers Alapítvány gyűjteményéből került elő. A szobrot 1948 és 1952 között a gyűjtemény alapítója, Dirk Hannema szerezte be ismeretlen körülmények között. A náci rezsimet támogató Hannemát 1943-ban bízták meg a holland múzeumok felügyeletével.

Az ellopott műalkotások között szerepel egy Rijksmuseumban megtalált Jan Adam Kruseman-alkotás, a Salome Keresztelő Szent János fejével és a Stedelijk Múzeumban fellelt Bild mit Häusern című Vaszilij Kandinszkij-festmény. „Ez a kutatás fontos a történelmi igazságszolgáltatáshoz. Egy múzeum csak akkor állíthat ki egy műtárgyat, ha annak eredete tisztázott” - szögezte le Chris Janssen a lopott műkincseket felkutató program szóvivője.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Alessandro Vittoria Mózes szobra

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma