Szexuális zaklatás és becstelen esküszegés – miért van tele péniszekkel a bayeux-i kárpit?

2018. július 19. 18:56 Múlt-kor

Az Anglia normann meghódítását képekben elmesélő bayeux-i kárpit kétségtelenül a világ egyik leghíresebb alkotása. Kevesen tudják azonban, hogy a Hódító Vilmos hatalomrajutását nyomon követő 11. századi képregény gyakran egészen pikáns részleteket is rejt. Egy oxfordi professzor a közelmúltban például összesen 93 péniszt számolt össze a kárpit különböző részein.

Hódító Vilmos lova a bayeux-i kárpiton

A hastingsi csatát és annak előzményeit elbeszélő bayeux-i falikárpit a történelem egyik legmonumentálisabb képzőművészeti alkotása. A közel 70 méter hosszú és nagyjából fél méter széles szőnyeget 75 színes jelenet díszíti, amelyeken egyebek mellett 626 ember, 190 ló, 35 kutya, 37 fa, 32 hajó és 33 épület – és 93 pénisz is feltűnik. Utóbbi számot egészen a közelmúltig nem ismertük, most azonban az Oxfordi Egyetem középkorász professzora, George Garnett szisztematikusan összeszámolta azokat és igyekezett magyarázatot találni azok megjelenésére.

A nemi szervek túlnyomó többsége – egészen pontosan 88 darab – a kárpit középső, legszélesebb, a fő történetet elmesélő sávjában helyezkedik el. Ezeket a péniszeket azonban nem embereken, hanem a lovakon találjuk. Érdekesség, hogy a  kutyákon vagy más állatokon egyáltalán nem találkozunk velük.

A lovakon látható péniszek méretüket és állapotukat tekintve jellemzően eltérnek egymástól. Garnett szerint ez sok esetben a bayeux-i kárpit tervezőjének anatómiai pontosságra törekvéséről tanúskodik, ugyanakkor előfordul, hogy nagyon is szimbolikus szerepet szánt az állati nemi szerveknek. Így például egyértelműen kiemelkednek a sorból a történet két „főhősének” –  Hódító Vilmosnak és a hastingsi csatában vereséget szenvedő angol király, Harold Godwinsonnak – a lovai. Már Harold lova is méretes, merev állapotában ábrázolt nemi szervvel bír, ugyanakkor Vilmos csődöre még ezt is felülmúlja. A képek szimbolikája mögött ezesetben a két hadvezér férfiasságának kifejezését kell sejtenünk, természetesen hangsúlyozva azt, hogy Vilmos – ahogy minden másban is –, még lova péniszének méretében is felülmúlta riválisát.

[galeria_kep_17996]

Szemben a lovakkal, a fő képeken szereplő férfialakokon egyetlen esetben sem láthatunk péniszeket. Még akkor sem, amikor az éppen hajóra szálló, ruhájukat a nedvességtől megóvni próbáló, ezért azokat felhúzó emberek ábrázolására tekintünk. Ekkor ugyanis az alkotó gondoskodott róla, hogy az érintett férfiak illedelmesen eltakarják valamivel a nemi szervüket.

Az emberi nemi szervekkel így kizárólag a kárpit alsó és felső szélén húzódó sávokban találkozhatunk. Az itt megjelenő kis képeket a kutatás sokáig egyszerű díszítőelemekként értelmezte, egy közelmúltban megjelent tanulmány szerint azonban ezek a gyakran naturalista ábrázolások több esetben is az ókori görög szerző, Aiszóposz híres meséit idézik meg.

[galeria_kep_17995]

Így például annál a résznél, ahol az 1064-ben a francia partoknál hajótörést szenvedő, majd ezt követően normann fogságba kerülő Harold Godwinsont Vilmos elé vezetik, a kárpit alsó részén egy meztelen férfit láthatunk, merev pénisszel, amint kinyújtja kezeit egy szintén meztelen, arcát kezével eltakaró nőalak felé. Ez a jelenet egy olyan történetet idéz fel, amelyben egy apa megerőszakolta a lányát. Garnett szerint ez a tett a becstelen árulás metaforájaként értelmezhető és nem is véletlenül került pont ehhez a részhez. Harold ugyanis csak úgy szabadulhatott Vilmos fogságából 1064-ben, hogy esküt tett arra, hogy a jövőben támogatni fogja majd a normann herceg igényét az angol trónra. Ezzel szemben hazatérve, a korabeli normann történelemfelfogás szerint semmibe vette esküjét és elbitorolta a trónt (Harold maga nyilván úgy értelmezte az esetet, hogy az eskü érvénytelen, lévén azt zsarolással kényszerítették ki tőle).

[galeria_kep_17997]

Ugyancsak Harold „esküszegésére” utalhat az a kép, amelyet Vilmos és az akkor még csak earl címet birtokló angol nagyúr találkozása alatt láthatunk. Itt egy meztelen férfi tűnik fel, amint előrehajol és egy fejsze nyelét fogja. A kép által megidézett mesében a főszereplő meggyőzi a fákat, hogy adjanak neki magukból anyagot, amiből nyelet készíthet a fejszéjének, majd „hálából” a már kész fejszével nekilát kivágni őket.

[galeria_kep_17998]

Szintén ebben a témakörben értelmezhető az a két kép, amelyek akkor tűnnek fel a felső sávban, amikor Vilmos és Harold ismét találkoztak – ezúttal már a hastingsi csatatéren. Az egyik ábrázoláson mindössze a férfi heréit láthatjuk (péniszét a kezében tartott fejsze nyele eltakarja), aki egy azonosíthatatlan tárgyat nyújt egy nő felé. A kép mögötti történet egy özvegyasszonyról szól, aki összeszűrte a levet egy őrrel, akinek az volt a feladata, hogy őrizze a keresztre feszített halálraítéltek holttesteit, hogy azok rokonai ne tudják elvinni őket. Amikor a pár egyik légyottja során mégis eltűnik egy holttest, az asszony saját férjének holttestét ajánlja fel, hogy kihúzza szeretőjét a slamasztikából.

[galeria_kep_18000]

A másik képen egy bajszos, meztelen – és így szintén pénisszel ábrázolt – férfi és egy meztelen, dús szeméremszőrzettel ábrázolt nő látható.  Ezúttal egy férfi és egy prostituált történetével állunk szemben, amelyben a nő azt mondja a férfinak, hogy minden kuncsaftja közül ő számára a legkedvesebb – ami bár hízelgő a férfinak, nem hiszi azt el.

[galeria_kep_18001]

Ugyancsak egy férfi péniszt láthatunk ama jelenet alatt, amelyben egy ismeretlen klerikus egy Aelfgyfa nevű nőt molesztál. Ezúttal valószínűleg nem kell mögöttes párhuzamokat keresni. Garnett szerint itt egyértelműen egy – a korban valószínűleg nagy botrányt keltő – szexuális zaklatást örökítettek meg a bayeux-i kárpiton. A professzor végezetül még egy ábrázolásra hívta fel a figyelmet, amely bár nem egyértelmű bizonyossággal, de talán szintén egy péniszt ábrázolhat.

[galeria_kep_17999]

Ezúttal a hastingsi csata egyik jelenete alatt láthatunk több elesett katonát, akik közül az egyik testéről már le is húzták a ruhát. Garnett szerint – ha valóban egy nemi szerv ábrázolásával állunk itt szemben – ezúttal sem szimbolikus megfejtést kell gyanítanunk, hanem egyszerűen az alkotó anatómiai igényességének javára kell ezt írnunk.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma