Szögekkel átfúrt ókori bokák árulkodnak a kereszthalál kegyetlenségéről

2018. június 1. 18:46 Múlt-kor

A keresztrefeszítést jellemzően a világtörténelem egyik legkegyetlenebb kivégzési formájaként tartják számon, amelynek alkalmazására számos ókori kultúrából ismerünk forrásokat. Így valószínűleg alkalmazták már a perzsák, a karthágóiak és a macedónok is, de igazán a rómaiak révén ismerheti az utókor. Bár különféle ókori feljegyzések szerint a rómaiak több tízezer embert feszíthettek keresztre az évszázadok folyamán, meglehetősen kevés régészeti bizonyíték áll rendelkezésünkre eme kivégzési módszerről.

Az 1968-ban talált ókori férfi átszögelt lába

A Római Birodalomban elsősorban politikai elítélteket, az állam ellenségeit és a lázadókat sújtották kereszthalállal (Jézus mellett erre a sorsra jutott Appianosz feljegyzései szerint Spartacus seregének 6 ezer túlélője is) Az eljárás során a halálraítéltet egy karóra vagy keresztre erősítették – ez különböző feljegyzések szerint szögekkel vagy kötözéssel is történhetett –, majd sorsára hagyták. A megfeszítettek gyakran akár napokon keresztül is továbbélhettek még a kereszten, míg végül testük felmondta a szolgálatot és fulladás vagy végkimerülés miatt kilehelték lelküket. A hosszú, fájdalmas és kétségkívül látványos kínhalál egyszerre szolgálta a lázadók megalázását és a szemtanúk elrettentését.

[galeria_kep_16977]

Bár különféle ókori feljegyzések szerint a rómaiak több tízezer embert feszíthettek keresztre az évszázadok folyamán, meglehetősen kevés régészeti bizonyíték áll rendelkezésünkre eme kivégzési módszerről. Ezt egyrészt magyarázhatja az, hogy a megfeszítésre használt keresztek fája gyorsan elbomlott, vagy akár a kivégzést követően más célra újra is hasznosíthatták. Ugyancsak nehezíti a régészek dolgát, hogy az ily módon kivégzett emberek aligha számíthattak rendes temetésre, maradványaik valószínűleg kint maradtak a vadonban vagy szemetes gödrökben végezték.

Egészen 1968-ig kellett várni, hogy rábukkanjanak egy kereszthalált halt férfi maradványaira. A Jeruzsálem egyik külvárosában talált osszárium (csonttartó) a rajta szereplő felirat szerint egy Jehohanan nevű zsidó férfi maradványait tartalmazta, aki a kutatók szerint valamikor az 1. században élhetett. Egyik bokáját egy hosszú szöggel szúrták keresztül és a szög hegyén talált famaradaványok arra utalnak, hogy a kivégzéshez használt karó vagy kereszt olajfából készülhetett.

[galeria_kep_16976]

2006-ban aztán kettőre növekedett a keresztrefeszítés régészeti bizonyítékainak száma. Mintegy 60 km-re Velencétől, a Pó folyó völgyében, egy temetkezés feltárása során bukkantak egy feltehetően 30-34 éves korában meghalt férfi maradványaira. Hasonlóan Jehohanan esetéhez, ezúttal is a csontváz lábfeje szolgáltatott izgalmakat a régészek számára. A jobb bokán ugyanis egy egy sajátos lyuk található, amely a kutatók szerint arra utal, hogy itt verték bele szerencsétlenbe szöget. Maga a szög ezesetben azonban sajnos nem maradt fenn, azt valószínűleg a kivégzés után eltávolították és újra felhasználták.

A szénizotópos kormeghatározás a maradványok igen rossz állapota miatt sajnos nem vezetett eredményre, de a környezetében talált téglák és cserepek alapján egyértelműen a Római Birodalom fennállásának idejére helyezhető. A férfit egyedül, mindenféle sírmelléklet nélkül temették el, ami utalhat arra, hogy egy társadalomból kitaszított személlyel vagy egy rabszolgával állunk szemben.

[galeria_kep_16978]

Az új felfedezés megerősíti az 1968-as leletből levont következtetéseket, miszerint keresztrefeszítés során a lábakat együtt és oldalról (tehát nem szemből) lyukasztották keresztül. Ugyanakkor továbbra is nyitva hagyja a kérdést, miszerint hogyan történt a test felső részének rögzítése, hiszen átfúrt kézcsontok továbbra sem állnak rendelkezésünkre. (A két előkerült megfeszített karjait valószínűleg kötelekkel erősíthették a fához.) A legfőbb bizonytalanság akörül forog, hogy amennyiben szögeket használtak a karok rögzítéséhez, akkor azokat az elítélt csuklójába vagy a tenyerébe üthették be. Utóbbi verziót ugyanis többen valószínűtlennek tartják, arra hivatkozva, hogy felszögelt kézfej nem lett volna elég erős a teljes testsúly megtartásához.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Diego Velázquez spanyol festő képe a megfeszített Jézusról 1632-bőlFyodor Bronnikov 1878-as festménye kereszten kivégzett római rabszolgákat ábrázolA Pó völgyében talált, kereszthalált halt férfi maradványai

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma