Szoborba öntötték a nagy mesélő, Lázár Ervin alakját

2017. október 2. 11:21 MTI

Lázár Ervin tiszteletére avattak szobrot a Ferencvárosi Mesenap keretében szombaton; a Négyszögletű Kerekerdő Mesélője című, a IX. kerületi Kerekerdő parkban elhelyezett szoborral az író munkássága előtt tisztelegnek.

Lázár Ervin szobra

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért is felelős államtitkára a szobor avatási ünnepségén a mesélés fontosságáról beszélt. Mint mondta, a mese a lélek és a szív mindennapos ápolásáról szól.

„Meséljenek minden nap a gyerekeiknek, legyen meg ez a nekik szánt idő” - fogalmazott, kiemelve, hogy mesélni csak úgy tudunk, hogy valóban a gyermekeknek szánjuk ezt az idő, és teljesen jelen vagyunk. Hozzátette: a szobor is alkalmat teremt arra, hogy köré üljenek a kövekre és meséljenek gyermekeiknek a park látogatói. Csukás Istvánt írót idézte, aki azt mondta: a mese mindennek az origója. Ebből származik minden irodalmi műfaj.

„Az egyik legnagyobb mesélőnek, meseírónak állítunk maradandó emléket Ferencvárosban” - mondta, kiemelve: Lázár Ervin olyan tudás birtokában volt, amelyre mindannyian vágyunk. Ő értette az életet. Értette és megértette az őt körülvevő világot. Meglátta a talmit és az igazat, az értéktelent meg tudta különböztetni az értékestől, a jót a rossztól. Mint fogalmazott, bámulatosan tudott bánni a magyar nyelvvel, a szavakkal és beszélte a gyerekek nyelvét. Haláláig gyermek maradt valamelyest, gyermeki lényét nem veszítette soha el - mondta, hozzátéve, hogy az író családjából merített ihletet, számos meséje gyerekeinek való mesélésből, beszélgetésekből származott.

Lázár Ervin évtizedekig lakott a IX. kerületben, a park a neves író iránti tisztelet jeléül kapta a Kerekerdő nevet. Az államtitkár kiemelte, hogy a kerület népessége folyamatosan növekszik, a családosok is szívesen jönnek Ferencvárosba, egyre több otthon épül. Bácskai János, Ferencváros polgármestere arról beszélt, hogy a kerületben sokan azért szeretnek élni, mert sok a zöld, sok a zegzug. A 15 éve létrehozott park mindenkinek vadregényessé vált.

Emlékeztetett arra, hogy az író-házaspár Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa több évtizedig élt Ferencvárosban. Lázár Ervin művei viccesek, tanítanak minket és szívhez szólóak - mondta, felidézve egy-egy jelenetet A Négyszögletű Kerek Erdő és a Berzsián és Dideki című művéből. Mint mondta, olyan recepteket ad a felnőtteknek is, amelyek megfontolandóak. Lázár Ervinnek, a kerület díszpolgárának, a családról szóló hitvallását emelte ki, miszerint a család egy szeretetgömb. Neveljük a gyerekeinket családban, teljes szeretetben - hangsúlyozta.

A szobor Pintér Attila munkája, akinek alkotótársa Kontur András volt. A mű a közösségi és családi élet fontosságát jelképezi. A szobor főalakja a Mesélő. Nem magát az írót ábrázolja, hanem személyiségét és jellemző karakterjegyeit gyúrja össze a mesélők archetípusává. A Mesélő alakja mintegy az általa teremtett világ tetején, egy nagyobb gömbölyded kő tömbön ül. Körülötte szétszórt ritmusban elhelyezett, különböző méretű kavics formákkal alkot egységet, saját univerzumot. Ezek a központinál kisebb kövek jelképezhetik a köréje gyűlt hallgatóságot. A nézők le is ülhetnek rájuk, vagy akár felmászhatnak a Mesélő mellé.

A szobrot Novák Katalin és Bácskai János mellett, Lázár Ervin (1936-2006) Kossuth-díjas író lányai, Lázár Fruzsina és Lázár Zsófia avatta fel. A Ferencvárosi Mesenapon minden évben ingyenesen látogatható programok, köztük koncertek, gyerekfoglalkozások várják az érdeklődőket.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma