Több mint hétezer éves sajtkészítők nyomaira bukkantak Dalmáciában

2018. szeptember 6. 13:41 MTI

A Földközi-tenger térségében már több mint hétezer éve készítettek sajtot: erre utalnak Horvátország tengerpartján egy agyagedényben talált maradványok. A Sarah McClure, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója által vezetett elemzés szerint a feldolgozott tejtermékek elérhetővé válása vezetett a csecsemőhalálozás visszaeséséhez. A tudósok eredményeikről a PLOS One című szaklapban számoltak be.

A dalmáciai tengerparton, két helységben talált agyagcserepeken bukkantak zsírsavmaradványokra. Rádiókarbonos kormeghatározás szerint Pokrovnik helység időszámításunk előtt 6000 és 5000 között lakott volt. Danilo Bitinjben 5300 és 4800 között éltek emberek. A vizsgálatnak alávetett agyagcserepek különböző korokból származtak, amire többek között az eltérő formák, modellek, díszítési technikák és eljárások utaltak.

Már 7700 éves agyagedényeken is kimutathatók voltak tejmaradványok. Sajtmaradványokat csak 7200 éves edényeken találtak. A technológia változása és a zsírsav-elemzések alapján arra lehet következtetni, hogy a tejet egy bizonyos időszakban kezdték el sajttá feldolgozni. McClure csapata azt feltételezi, hogy a vizsgált terület akkori lakói a különböző ételek elkészítéséhez és feldolgozásához különböző kerámiaedényeket használtak. Sajtmaradványokat többnyire úgynevezett rhütonban, egyfülű edényben és szűrőhöz hasonlatos kerámiában találtak.

Úgy vélik, hogy a tej és a tejtermékek fogyasztása a csecsemőhalandóság visszaeséséhez vezetett. A korábbi parasztok genetikai vizsgálatok szerint valószínűleg laktózérzékenyek voltak, a csecsemők azonban nem küzdöttek ezzel a problémával. A tej számukra stabil, kalóriában és tápanyagban gazdag élelemforrást jelentett.
   
A tej joghurttá vagy sajttá való feldolgozása csökkenti az élelmiszer laktóztartalmát, így a lakosság nagyobb része tudott profitálni az ilyen élelmiszerekből - olvasható a tanulmányban.

Az állati tej elérhetősége által lehetővé vált a nők számára, hogy korábban abbahagyják a szoptatást és így hamar ismét teherbe essenek. A kisgyerekek magas túlélési aránya és a növekvő születési arány jótékony hatással volt a demográfiai változásra, amely a hűvös északi területek benépesítését is lehetővé tette.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma