Többször is fegyverrel védték meg a leghíresebb mikroállam, Sealand függetlenségét

A 2. világháború idején az angol hadvezetés tengeri erődök sorát állította fel a szigetország partjai mentén – elsősorban a Temze torkolatának környékén – annak érdekében, hogy még a szárazföld elérés előtt felvehessék a harcot a német légierővel szemben. A háború végeztével azonban ezek a betonkolosszusok lényegében feleslegessé váltak és az 1950-es évek folyamán valamennyit kiürítették.

Az elhagyatott tornyok aztán az 1960-as években ismét a figyelem középpontjába kerültek. A rock zene ebben az időben kezdte világhódító útját és bár már ekkor tömegek őrültek meg érte, a brit rádiók szigorú szabályozásai miatt a hallgatók csak ritkán élvezhették a pörgős dallamokat. Az üzleti rést felismerve sorra alakultak az újabb és újabb kalózrádiók, amelyek engedély nélkül kezdték sugározni a népszerű zenéket. Ezek a rádiók gyakran sugározták adásukat tengerjáró hajókról, hogy a nemzetközi vizeken elkerülhessék a rájuk vadászó hatóságokat. Nem meglepő hát, hogy néhányan felismerték a lakatlanná vált tengeri erődökben rejlő lehetőséget is.

A Harwich kikötőjének védelmére felállított Roughs Towers erőd fedélzetére 1966-ban érkezett meg Ronan O’Rahilly, a Radio Caroline vezetője, illetve Paddy Roy Bates, aki Radio Essex néven tervezett saját adást indítani. A két „kalóz” között azonban hamarosan nézeteltérés tört ki és Bates teljes egészében kisajátította az erődöt. A távozásra kényszerített O’Rahilly egy évvel később megpróbálta visszafoglalni az erődöt, de támadását Bates és fia, az akkor még csak 15 éves Michael Bates, lőfegyverek és Molotov-koktélok bevetésével sikeresen visszaverte.

[galeria_kep_16145]

Az igencsak erőszakossá váló incidensre természetesen a brit hatóságok is felfigyeltek, akik rövidesen letartóztatták Bates-t és fiát. A bíróság azonban kénytelen volt megállapítani, hogy nincsen joghatósága az eset fölött. A korabeli nemzetközi jog szerint ugyanis egy ország határa a tengeren a partjaitól 3 tengeri mérföldre – mintegy 6 kilométerre – húzódik, Roughs Towers azonban ennél jóval beljebb, nagyjából 12 kilométerre helyezkedik el a tengeren.

Bates így visszatérhetett az erődre, és bár eredeti tervét, az új rádióállomás létrehozására a szükséges felszerelés híján nem tudta megvalósítani, a bírósági döntés új ötletet adott a számára: Ha Roughs Towers nem tartozik az Egyesült Királysághoz, akkor akár tartozhatna hozzá is. Így esett meg, hogy 1967. szeptember 2-án az egykori rádiós kikiáltotta a Sealand Hercegség függetlenségét, és I. Roy néven újdonsült állama trónjára lépett.

[galeria_kep_16144]

A hercegség hamarosan már saját alkotmánnyal, zászlóval, himnusszal és pecséttel is rendelkezett. Sealandi dollár néven saját pénzt kezdtek nyomni, amelyet azonban sehol a világon nem fogadnak el. Jó pénzért ma már vásárolhatunk magunknak sealandi útlevelet, sőt még nemességet is.

[galeria_kep_16140]

A brit kormány a hasonló esetek megelőzése érdekében ezután megsemmisítette az összes többi, ekkor még álló tengeri erődöt, de Sealandet különféle jogi hercehurcákon túl nem zargatták. I. Roy, felesége Joan hercegné, valamint a trónörökössé kinevezett Micheal így többnyire békében élhették nem mindennapi életüket alig 0,004 négyzetkilométer nagyságú birodalmukban.

[galeria_kep_16141]

A senki által el nem ismert, de lényegében máig fennálló Sealand további történelme azonban meglehetősen viharosra sikeredett. Roy herceg az 1970-es években egy üzleti vállalkozásba kezdett egy német üzletemberrel, bizonyos Alexander Achenbach-al, akit Sealand miniszterelnökévé is kinevezett. Közösen egy kaszinót akartak létesíteni a hercegség területén, amely így a brit hatóságok felügyelete nélkül működhetett volna. Bates és Achenbach viszonya azonban megromlott és a herceg elállt a jövedelmezőnek ígérkező tervtől.

A csalódott miniszterelnök ekkor radikális lépésre szánta el magát. Német és holland izomembereket bérelt fel és lőfegyverekkel látta el őket, vezetőjüknek pedig ügyvédjét, az ugyancsak német-sealandi „kettősállampolgár” Gernot Putzot tette meg. A zsoldoscsapat motorcsónakokon, jet-skiken és helikopteren érkezett Sealand elfoglalására 1978 augusztusában, amelyet ekkor csak a 26 éves koronaherceg védelmezett, akit a megszállók foglyul is ejtettek.

A megszállás idején Angliában tartózkodó Bates nem késlekedett és saját sereget toborzott, akikkel hajnalban egy helikopteres ellentámadással visszafoglalta az erődöt. A német és holland zsoldosokat foglyul ejtette, míg Putz – lévén sealandi állampolgár – a hercegi bíróság elé került, amely életfogytiglani börtönbüntetést rótt ki rá.

[galeria_kep_16142]

Az esetről minden bizonnyal kitörő lelkesedéssel értesülő nyugatnémet kormány hamarosan diplomatákat küldött Sealandre, hogy tárgyaljon állampolgárai szabadon engedéséről. Bates természetesen örömmel tett eleget a követelésüknek, de nem szalasztotta el azt sem, hogy rámutasson: a tíz évvel korábbi brit bírósági döntést követően, immár másodszor „ismeri el” egy másik állam hercegségének szuverenitását – igaz, a német kormány azonnal jelezte, hogy ilyenről szó sincs.

A sikertelen puccskísérletet követően Achenbach és Putz Németországban emigráns kormányt állítottak fel, amely mind a mai napig magának követeli a hercegség feletti hatalmat. A „Sealandi Lázadó Kormányt” – ahogy azt a sajtóban szokás emlegetni – ma már Achenbach kinevezett utódja, Johannes Seiger vezeti, aki 1991-ben ugyancsak kiadott egy saját pénzérmét.

[galeria_kep_16143]

Bár az Egyesült Királyság 1987-ben hivatalosan is kiterjesztette tengeri határait Sealanden túlra, míg egy 1994-es ENSZ határozat szerint mesterséges építmények nem minősülnek szigetnek, az aprócska hercegség a mai napig létezik, igaz lakói már nincsenek. Roy herceg 2012-ben, míg Joan hercegné 2016-ban hunyt el. A Sealand második hercegeként trónralépő I. Michael, és a jelenlegi trónörökös James ma már inkább az angol szárazföldön élik mindennapjaikat.

sport

• Erőszakkal akarták megállítani 1967-ben az első női maratonfutót, ám végül a versenyigazgató járt pórul
• „Citius, altius, fortius” – eredményesen zárta a magyar csapat az első nyári olimpiát
• Már a római korban is fürdő állt a Komjádi versenyuszoda helyén
• Hadrianus fala mellől kerültek elő az első római bokszkesztyűk
• A teniszpálya hálóját ugrotta át először Berlin olimpiai bajnoka, Csák Ibolya 
• Mr. Mindenesnek becézték a játékosként és edzőként is tevékenykedő George Halast
• Még 35 évesen is a melbourne-i olimpia legeredményesebb sportolója lett Keleti Ágnes
• A hirosimai atomtámadás napján született férfi gyújtotta meg Tokióban az olimpiai lángot
• Az olimpiára utazó sportolók támogatására honosították meg a totót Magyarországon