Teljesen vakon is zseniális hadvezérnek bizonyult Jan Žižka

2018. október 3. 13:15 Múlt-kor

Ami Hunyadi János vagy Zrínyi Miklós a magyaroknak, az Jan Žižka a cseheknek. A félszemű – majd teljesen vak – huszita hadvezér taktikai géniusza és hadi innovációi révén több mint száz ütközetből került ki győztesen.

Jan Žižka – avagy Magyarországon elterjedt nevén Zsizska János – 1360 körül született egy cseh nemesi család gyermekeként. Fiatal korától kezdve IV. Vencel cseh király udvarában nevelkedett, majd zsoldosként kezdte katonai pályafutását. 1410-ben a lengyel-litván uralkodó, Jagelló Ulászló szolgálatában vett részt a Német Lovagrend ellen vívott grünwaldi csatában, ahol megállították a lovagok baltikumi terjeszkedését. Egyes elméletek szerint Žižka ebben a csatában szenvedte el azt a híres sebesülését is, amelynek következtében fél szemére megvakult.

Hazájába visszatérve Žižka megismerkedett a prágai egyetem neves tanára, Husz János tanításaival és hamarosan maga is huszita mozgalom elkötelezett hívévé vált. IV. Vencel 1419-es halálát követően a husziták radikális irányzatának, a táboritáknak az élére állt és szembeszállt a cseh trónt magának követelő – ekkor már a német királyi címet is magáénak tudó – magyar uralkodóval, Luxemburgi Zsigmonddal, aki a törvényes utód nélkül elhunyt Vencel király öccse volt.

[galeria_kep_19492]

Žižka egyszerre volt zseniális stratéga és innovatív hadmérnök, így rövid idő alatt félelmetes hadsereget kovácsolt a főként földművesekből és kisebb részt városi polgárokból álló táboritákból. Nevéhez fűződik a híres, már tüzérséggel is felszerelt huszita harciszekerek és az azokból formált szekérvárak taktikájának kidolgozása, amely révén csapatai sikerrel vették fel a harcot a túlerőben lévő ellenséggel is. Ugyancsak taktikai géniuszát bizonyítja, hogy – tulajdonképpen évszázadokkal megelőzve korát – egységeit úgy állította össze, hogy azokban a tüzérség, a lovasság és a gyalogság egymással szorosan együttműködve harcolt.

Híres volt továbbá arról, hogy – akárcsak Napóleon – kiválóan átlátta az egész harcmezőt, így mindig képes volt a lehető legelőnyösebb pozícióban felállítani csapatait. Ellentétben azonban a későbbi korok nagy stratégáival, Žižka még a középkor gyermeke volt és nem elégedett meg azzal, hogy egy magaslatról irányítva kisakkozza a végső győzelmet. Mindig a csata forgatagában érezte magát igazán elemében és emberei oldalán nézett farkasszemet az ellenséggel.

[galeria_kep_19493]

Egy rossz szóviccel élve, vakmerősége sorsszerűnek bizonyult és 1421-ben a Pilzentől délre fekvő Rabí várának ostroma során második, még ép szeme is megsebesült, így Žižka teljesen megvakult. Mindez nem akadályozta meg abban, hogy továbbra is a táborita sereg fővezére maradjon és 1422-ben Kutná Hora mellett hatalmas vereséget mérjen Zsigmond seregeire.

Karrierje során Žižka több mint száz ütközetből került ki győztesen, sikeresen verte vissza husziták leverésére küldött keresztes hadakat és rendre felülkerekedett a különféle huszita irányzatok belső konfliktusaiban is. Lényegében egyetlen sikertelen katonai vállalkozása az volt, amikor seregeivel támadásba ment át Zsigmond ellen és megpróbált betörni Magyarországra.

[galeria_kep_19491]

Végül aztán „akit halandó keze el nem pusztíthatott, kioltatott Isten ujja által”, 1424-ben egy morvaországi hadjárat során áldozatul esett a táborban tomboló pestisnek. Aeneas Sylvius Piccolomini – a későbbi II. Piusz pápa – egyik munkájában feljegyezte, hogy Žižka utolsó kívánsága állítólag az volt, hogy bőrét nyúzzák le és készítsenek belőle egy harci dobot, amelynek hangjára aztán csatába vonulhatnak a táboriták.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Žižka lovasszobraŽižka a grünwaldi csatában Jan Matejko festményénHuszita harci szekér

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma