Teuta, a Rómával is szembeszálló illír kalózkirálynő

2018. június 27. 13:49 Múlt-kor

Teuta, Illíria királynéja férje halála után kormányozva kalózhaderejével uralta az Adriai-tengert, és még Rómával is szembeszállt – amíg az katonai erejével vissza nem verte.

Teuta megparancsolja az egyik római követ megölését - Augustyn Mirys metszete.

Körülbelül Kr. e. 400-tól nagyjából Kr. e. 167-ig az Illíriának nevezett nyugat-balkáni területet több illír nyelvet beszélő törzs is lakta. A Kr. e. 3 század elejére ezek legerősebbikévé az ardiaták lettek, akiknek területe az Adriai-tenger partján feküdt, a mai Montenegró, illetve Bosznia-Hercegovina part menti területein. E törzs egy Agrón nevű uralkodó alatt kezdte meg terjeszkedését Kr. e. 250 körül, hatalmuk teljét pedig Agrón felesége, Teuta kormányzása alatt érték el.

Hatalomra kerülése után Agrón elsősorban tengeri erőinek fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, a part menti területek mentén terjeszkedve. Nagy katonai elismertségre akkor tett szert, amikor a korabeli görög világ egyik legnagyobb ereje, az aitóliai szövetség felett aratott győzelmet, Kr. e. 232-ben vagy 231-ben. A legenda szerint ekkor győzelmét annyi ivással és tivornyázással ünnepelte, hogy mellhártyagyulladást kapott, és meghalt.

Agrón halála után egyik felesége, Teuta vette át a kormányzást, amíg Agrón (nem tőle, hanem másik feleségétől, Triteutától való) fia, Pinnész nagykorúvá nem vált. Folytatta az Agrón által megkezdett terjeszkedést, Dürrakhión (a mai albániai Dirrhës) és Phoiniké városait is meghódítva. A hagyományos illír típusú hadiflotta helyett azonban Teuta legfélelmetesebb fegyvere kalózai voltak.

Az illírek körében a kalózkodás legális volt, bár nem a legtiszteletreméltóbb megélhetések között tartották számon. Teuta szabad kezet adott az illír kalózoknak az Adriai-tengeren, és más népek kereskedőhajói joggal féltek tőlük. Rómának azonban ekkor már jelentős érdekeltsége volt a térség tengeri kereskedelmi útvonalain, és Teuta kalózai a római kereskedőket sem kímélték. Panaszaikat nem hagyhatta figyelmen kívül a római szenátus.

[galeria_kep_17520]

A rómaiak eleinte diplomatikus megoldással próbálkoztak – két követet küldtek Teutához, hogy szólítsák fel a kalózkodás visszaszorítására. Követeléseiket azonban a királyné visszautasította, hozzátéve, hogy nem fogja királysága törvényeit a rómaiak kedvéért megváltoztatni, és a követek hajóit lefoglaltatta. Mindennek tetejébe az egyik követet foglyul ejtette, a másikat pedig kivégeztette, gyakorlatilag nyíltan kihívva maga ellen Rómát.

Amikor a követek sorsáról tudomást szereztek Rómában, a válasz nem is késlekedett sokáig. Kr. e. 229-ben megtörtént a hadüzenet, és Róma 200 hajóval, valamint 20 000 katonával indult el az illír földek felé az Adriai-tengeren keresztül – Róma terjeszkedése ebben a térségben, amely később a görög földek meghódítását is eredményezte, innen indult.

Korküra (a mai Korfu) városában, Korfu szigetén a Teuta által kinevezett kormányzó, Démétriosz elárulta őt – azonnal átengedte a várost a rómaiaknak, továbbá csatlakozott is hozzájuk, mint a térséghez jól értő tanácsadó. Innentől a római csapatok városról városra haladtak egészen az illír területek korabeli fővárosáig, Szkodráig (a mai Shkodra Albániában). Az illír erők nem jelentettek kihívást a gyakorlott római seregnek, és Teuta kénytelen volt visszavonulni. Kr. e. 228-ra a teljes illír tengerpart római fennhatóság alá került, Teuta pedig Kr. e. 227-ben megadta magát.

[galeria_kep_17521]

Róma ezután békét kiáltott ki a térségben, és Teutát is meghagyták uralkodói székében, habár lényegesen kisebb terület maradt valódi irányítása alatt, továbbá adót kellett fizetnie Rómának. E megalázó névleges uralkodás helyett inkább lemondott trónjáról. Teuta ezt követő életének eseményei nem tisztázottak, de a legtöbb forrás megegyezik abban, hogy több évig tovább élt veresége és lemondása után, a helyi folklór szerint viszont sosem tette túl magát a gyászon, amelyet kudarca miatt érzett.

A történet szerint végül a mai Montenegró területén található Risannál a Kotori-öbölbe vetette magát, amelyhez a népi hagyomány egy átkot köt – Risannak azért nincs a környező városokhoz képest nagy tengerészhagyománya, mert itt következett be Teuta tragikus halála. A királyné és uralkodónő halálának valódi körülményei, helyszíne vagy időpontja azonban sajnos ismeretlen, végső nyughelyéről sem tudunk semmit.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
A jelentősebb délillír törzsek hozzávetőleges szállásterülete és szomszédaik az i. e. 4. században

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma