Véletlenül bukkantak rá az olajfaliget alatt rejtőző, 3400 éves minószi sírra Krétán

2018. szeptember 6. 14:22 Múlt-kor

Érintetlen bronzkori sírra és egy csontvázra lelt egy görög gazdálkodó Kréta szigetén egy olajfaliget alatt. A minószi civilizáció máig igen rejtélyes, így a régészek őszintén remélik, hogy a ritka lelet számos titkot fedhet fel az ókori kultúráról.

Kréta szigetének keleti részén, Ierapetra város közelében váratlan felfedezésre bukkant egy görög gazdálkodó. A Cretapost közlése szerint a férfi gépjárműjével akart leparkolni egy olajfa árnyékában, amikor a föld hirtelen süllyedni kezdett az autó alatt. Miután gyorsan odébbállt az ingatag talajról, észrevette, hogy egy igen méretes, több mint egy méter széles lyuk tátong azon a helyen, ahol korábban a kocsival akart parkolni.

Amikor betekintett az üregbe, rögtön látta, hogy valami különlegesre bukkant. Azonnal hívta a görög örökségvédelmi minisztériumot, és jelentette az esetet. A hatóság régészeket küldött ki a helyszínre. Rövid időn belül kiderült, hogy egy igen értékes leletről van szó.

[galeria_kep_18885]

Maga az üreg közel két és fél méter mély volt, három részre volt tagolva és szemlátomást egy sírt rejtett. Az első szekcióban egy koporsót és néhány kerámiatárgyat találtak, a másodikban pedig egy újabb szarkofágot, továbbá 14 amforát és egy tálat. A Smithsonian szerint a régészek a sírmellékletek formái alapján úgy vélték, egy minószi sír mélyén állnak. A vázák, kerámiatálak és maguk a koporsók is igen jó állapotban vészelték át az eltelt évezredeket.

[galeria_kep_18886]

A sírt egy kőfal zárta le minden oldalról, és több mint 3000 évnek kellett eltelnie, míg megadta magát az időnek, valamint a farmer autója súlyának. „A talaj visszahúzódása az olajfák öntözéses eljárásának köszönhető, legfőképpen egy törött locsolócsőnek, amelyből kifolyó víz még jobban lemosta a sír tetejéről a földet” – mondta Argyris Pantazis, a turizmusért és a mezőgazdaságért is felelős alpolgármester. A végső csapást az autó súlya adta meg, tette hozzá.

[galeria_kep_18887]

Pantazis továbbá elmondta, hogy a sír teljesen érintetlen, egy tolvaj sem látogatta meg az eltelt 3400 év folyamán, ami kivételes lehetőséget biztosít majd a kutatóknak, hogy a sír két lakójának maradványait és a leleteket tüzetesen megvizsgálva még többet tudjanak meg a titokzatos minószi civilizáció tagjairól, valamint mindennapi életükről. A Forbes értesülése szerint a csontvázak a késő-minószi (vagy krétai) korból származnak, vagyis 3400 évesek lehetnek.

[galeria_kep_18888]

Rejtélyes múlt

A minószi (más néven krétai civilizáció) eredete sűrű homályba vész. Aranykora a Kr. e. 2000 és Kr. e. 1450 közötti időszakra tehető, ami elsősorban a páratlan szépségű palotaépítésekben mutatkozott meg. Az anatóliai földművelő közösségből kialakuló bronzkori civilizáció virágzásának egyik fontos összetevője a tengeri kereskedelem volt. Kr. e. 1500 körül azonban a kultúra már romokban hevert, aminek oka a Thira (ma Szantorini) szigetén bekövetkezett vulkánkitörés és szökőár, esetleg a beözönlő mükénéiek támadása lehetett.

A minósziak emlékét leginkább a félig bika, félig ember Minotaurusz emléke őrizte meg. A mítosz szerint mielőtt Kréta uralkodója, Minósz királlyá lett volna, jelet kért Poszeidón görög istentől, hogy vajon ő vagy fivére lesz-e az uralkodó. Poszeidón Minósznak jósolta a királyságot és ennek jeléül egy fehér bikát küldött, amelyet Minósznak fel kellett volna áldoznia a jóslat beteljesülésekor. A fehér bika szépségétől elbűvölt Minósz nem így tett, mire Poszeidón éktelen haragra gerjedt és őrületet küldött Minósz feleségére, Pasziphaéra, aki beleszeretett a bikába. Daidalosz segítségével Pasziphaé megtalálta módját, hogy egyesüljön a bikával – ennek a násznak az eredménye lett Minótaurosz, akit Minósz a delphoi jósda tanácsára a knósszoszi palotájában megépített óriási labirintusba zárt.

Minószi leleteket először jó száz éve tártak fel Krétán. A régészek ezekből egy békés civilizáció képét festették le, ahol a hadviselés alig játszott szerepet a társadalom életében. A valóság azonban kissé más lehetett: Kréta lakói ugyanis egy komplex társadalmat alkottak, amely olyan nagyhatalmakkal állt kereskedelmi kapcsolatban, mint Egyiptom. Így meglehetősen életszerűtlennek tűnik az a feltételezés, hogy a sziget felemelkedése kizárólag a szomszédos birodalmakkal folyó együttműködésnek köszönhetően ment volna végbe. Számos kard és tőr került elő a minószi szentélyekből, sírokból és lakóépületekből, de a militáns társadalomra utaló jelek – így például a pajzsokon, sisakokon látható vadászjelenetek, vagy éppen a küzdősportok megléte – az élet minden területén jelen voltak, még a minószi írás hieroglifái is azt az elméletet támasztják alá, hogy a minósziak igencsak harciasak voltak.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma